Az elsősorban munkások által lakott Dunaújvárosban a kultúra legtöbb fóruma
csaknem ismeretlen a lakosság túlnyomó részének. A fiatalok számára autentikus közösségi terek száma – akárcsak a hasonló nagyságú településeken – csekély. Így marad az együtt zenélés, a valaha a szabadságot zászlajára tűző, szövegeiben közvetlenséget kereső rockzene.
Alkalmas próbahelyszínként egyedül csak a garázsok kínálkoznak. Az erre irányuló attitűdjeik igen változatosak: a kíméletlen önkritika, a kiábrándultság alatt meghúzódó remény, nagy és zavaros tervek egy-egy zenekaron belül is fellelhetőek, ezzel párhuzamosan különböző összefonódásokat is megfigyelhetünk: szenvedélyek, „mester–tanítvány” viszonyok, maximalizmus, irigység stb. Van, aki számára önmegvalósítás már a garázszene; van, aki nagy színpadokban és tízezres közönségekben reménykedik.
2002-ben készültek először interjúk 16 zenekarral; ezekben múltjukról, mindennapjaikról, terveikről, ars poeticájukról nyilatkoztak. Mikor 2008-ban – egy garázsrock-fesztivál apropóján – folytatódott az interjú sorozat, a 16 zenekarból csupán három működött, azok is jelentős személyi változásokkal. A film e közösség viszonyrendszerének bemutatására tett kísérletet .
A filmben szereplő zenekarok: Galapagos, Testimony, Csotányok, 8nap, Joe, Pluto
Keserue Zsolt: Dreams come true
Szeptember 18-án, pénteken 19 órakor a Kortárs Művészeti Intézetben Keserue Zsolt filmrendező Dreams come true című filmjének első dunaújvárosi vetítésére kerül sor.