aatoth franyo (Nyíregyháza, 1954) legújabb műveiből nyílt kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Várfok Galéria XO Termében február 18-tól. A most bemutatásra kerülő alkotásokon aatoth tovább szövi a társadalomról, a világról és a különböző kultúrákról alkotott kritikáját a tőle már megszokott groteszk-ironikus hangnemben.
Az 1970-es évek óta Párizsban élő művész kiállításaival mára már a világ minden részén lehet találkozni. A világban sokat utazó aatothot igazán a Távol-Kelet világa ragadta magával. Ez érzékelhető a képeiben megjelenő kínai feliratokon, alakokon, valamint az intenzív vörös háttérben is. (Utóbbiban egyébként még a magyarok túlzott paprikahasználatát és a bordeaux-i vörösbort is sejthetjük.) E mostani Várfok Galériában rendezett kiállítása is egyfajta előkészületnek tekinthető egy nagy kantoni bemutatkozáshoz, melynek az ottani Szépművészeti Múzeum ad majd helyet.
A jelenlegi kiállítás címét a Pachypodiumról, egy különleges kaktuszszerű növényről kapta, mellyel aatoth a kaliforniai sivatagban tett utazása alatt találkozott. Ez a növény a túlélés érdekében a földre hullajtja savas levelét, mely mindent megöl a környezetében és így kaparintja meg az összes tápanyagot. aatoth képein keresztül mindig a körülöttünk lévő világra, annak aktuális történéseire reagál, fellebbentve árnyoldalait, tükröt tartva a néző elé. Így a pachypodium a törtető emberek szimbólumává válik a képeken, akik egymáson átgázolva, vagy egymást eltaposva próbálnak érvényesülni és túlélni a mai világban. Ennek az egyre táguló világnak a visszásságait élezi ki A két Simonyi című kép is, ahol Charles Simonyi, a kétszeres űrutazó jelenik meg. Mellette a lerácsozott kis alakok utalnak arra, hogy bár az univerzum tágul, és óriási lehetőségek nyílnak az emberek előtt, ezekből természetesen nem mindenki részesülhet, és így csak tovább éleződnek a különbségek a társadalmi rétegek között.
Az egyház és a vallásokkal szembeni bírálat jelenik meg a Krisztus siratása című kép esetében, mely Enguerrand Quarton XV. századi francia festő műve parafrázisaként értelmezhető. aatoth változatán a megrendelő személye egy kezekkel rendelkező kalitkává változik, és a kép tetején olvasható Louis Vuitton felirat is egyértelműen a vallás elkommercializálását jelképezi. Vagyis a vallási tanok árucikké válása jelenik meg itt, melynek végső, tragikus pontja, amikor a nagy tanítók és szentek egyfajta pólókra nyomtatott üres, demoralizálódott tárgyakká válnak, messze kerülve az eredeti hittételektől és elvektől.
Az éles kritikák után egy egészen lírai darabbal is találkozhatunk a kiállításon haladva az Utazások Qun-nel esetében. Ennek különlegessége abban áll, hogy ez az első tájkép aatoth œuvrejében. Képeiről ugyanis sohasem hiányozhatnak a groteszk, lényegükre redukált alakok, motívumok, hiszen általuk jut érvényre a művész világról alkotott képe és üzenete. Itt viszont csakis a táj a jelenvaló, mindenfajta irónia nélkül. Érezhető, hogy aatoth a lebilincselő természeti élmény hatása alatt festette a művet, mely a Li folyón bambuszhajóval tett utazásakor érte.
aatoth franyo sokoldalúságát mutatja, hogy festészeti munkássága mellett a francia ARTE kulturális csatornának több rövidfilmet is készített, ő tervezte a híres francia rockzenekar, a Noir Desir több CD borítóját, valamint könyvet is írt Az utazó alkoholista kéziszótára címmel, mely itthon és külföldön is több kiadást megélt, 14 nyelven írott kiadvány.