Turcsány Villő
Turcsány Villő képzőművészeti tevékenysége a „tér-alkotás” (spatialism), a folyamatművészet, a természetművészet, a kinetikus, valamint a vizes installációk területeit öleli fel. A szobrászdiploma megszerzése után (1997, Magyar Képzőművészeti Egyetem) párhuzamosan folytat plasztikai kísérleteket és vesz részt experimentális audio-művészeti és performatív projektekben mint szerző, előadó vagy tervező. A hang médiumával foglalkozó munkái 12 év klasszikus zenei tanulmányain alapulnak. A zenei gondolkodás elemei kezdettől felfedezhetők szobrászi munkáiban is, sound art kísérleteiben pedig vizuális fogalmakként kezeli a hangok tónusait, a megszólalás ritmikáját, a telítettségének mértékét.
Kutatásaiban a performatív tevékenységében jelen lévő sound art és a szobrászatának egyre inkább fókuszába kerülő időbeliség, valamint interakció az elmúlt években szintézisbe lép: a zenei indíttatás, a zenei szerkesztési elvek és a kiterjesztett térhasználat, az időbeliségében, folyamatként megvalósuló plasztikai kompozíció együttes érvényesülését létrehozva. Képzőművészeti munkái egyszerre keltenek hatást térélményként, plasztikaként és zenei struktúraként.
Az Inga-hangolás című helyspecifikus mobil installáció első verziója a Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum templomterére komponálva 2012. évben jött létre. A munka gondolati alapja a templomtorony objektív időjelző funkciója volt; szerkesztési elve – mozgásképe zenei alapokon nyugodott. Az ingák által bejárt útvonalak változó ritmussal hangolták át a néző által birtokba vehető teret. A helyspecifikus egyedi mozgáskép a kompozíció meghatározó részét képezte.
A szentendrei Művészet Malomba készített Inga-Hangolás / Kettős Inga vol. 1 (2015) az adott térre teljesen újrakomponált mozgásstruktúrát és új jelentés-kontextust kapott. Jelen változat téralakításában, méretében, mozgásképében a helyszínre reflektáló struktúra.