Albert Ádám legújabb műveit mutatja be a Kisteremben Dream of a Barn Owl címmel, kapcsolódva a Paksi Képtárban párhuzamosan zajló Melancholy of the Disconstructed Meaning című egyéni kiállításához.
Egy közönséges gyöngybagolynak (Tyto Alba) is lehet álma. Suhanva az éjszakai autósztráda puha meleg sötétjében, egyszer csak elvakította a kamionködlámpák vakító fényözöne. Villanás, kemény csattanás, magatehetetlenül pördül meg a levegőben. Rögzítőtüskékkel a testében tért magához egy preparátor által készített formaldehides tartályban. Nem is pislogott, csak hunyorított, kísértetiesen fehér, arcszerű fejfoltjának közepén feketéllő gombszemeivel. Szárnya kitárva, mintha elrugaszkodna, nekilendülne egy másik 20. század párhuzamos történelmének, amelyben valahogy másképp estek meg a dolgok, ahol a bauhausos építész által méltatott magyar furfangbetonból világhírű modernista találmány válik, ami még Hruscsovot is meggyőzte, hogy azt öntsék szakmányban a szovjet házgyárakban, visszavágva az amerikai kertvárosok olyan másféle, olyan vonzó álomkonyhájáért. A gyöngybagoly, a közönséges gyöngybagoly (Tyto Alba) álmodik, sikerről és hírnévről, feszítve szárnyait, miközben lassan alkonyodik, a műhelyben egyre hosszabb árnyakat vetnek a polcokon sorakozó tárgyak, az anatómiai öntvények, baljósan nyikorognak a polcok, a szomszédos házsor mögött lebukó nap utolsó sugarai pedig megcsillannak a színes kő- és üveglapok peremén. Egy bagolynak, egy közönséges gyöngybagolynak(Tyto Alba) is lehet álma.