műgyűjtés

Létező művész nem létező műve, egy sosemvolt gyűjteményből nagyon is valódi múzeumokba kerül. A módszer a régi, mégis mindig akadnak, akiket lépre lehet csalni. Talán, mert mindenkinek megéri valamiért?

Főleg ez a kérdés foglalkoztatja a kortárs szcéna szereplőit, mióta kiderült, hogy elválnak az orosz „műgyűjtő álompár”, Roman Abramovics és Darja Zsukova útjai.

A plakátművészet korábban inkább a kispénzű gyűjtők vadászterületének számított, az igazi ritkaságok azonban ma már a festményekével mérhető árakat érnek el.

A közgyűjtemények gondban vannak, míg a magánalapítvány pörög: a múlt század huszas évei óta még Oroszországban sem volt egyben látható ez a rendkívüli kollekció.

Lucast is elkapta a múzeumalapítási láz, 400 millió dollárra becsült gyűjteményének a filmfőváros ad otthont, amely mára a „magánmúzeumok új fővárosa” is.

Minden eddiginél intenzívebbnek ígérkezik a magyar részvétel Bécs nemzetközi kortárs művészeti vásárának idei kiadásán.