A város egyik legrégebbi
épületében működő múzeumban barátságos, vendégszerető légkör fogadja a
látogatókat. A kiállítások képet adnak arról, hogy az őslakos református
földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá
az értelmiségiek, művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét. Ez
a múzeum azt szeretné sugallni az embereknek, hogy – akár szülőföld (Török
Ignác, Sík Sándor), akár szecesszió (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor,
Remsey Jenő) vagy menedék (Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza) –  jó Gödöllőn élni. 

A múzeum anyagát 1952-ben kezdte
el gyűjteni Heltai Miklós történelemtanár a diákjaival. Az iskolaszintű
kiállítás kereteit kinőve 1978-ban értek meg az intézményesülés feltételei,
ekkor hozták létre a Helytörténeti Gyűjteményt Polónyi Péter vezetésével.

Gödöllő Város Önkormányzata
1998-1999-ben felújította a Városi Múzeum műemlék épületét az udvarán működő
városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes
tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a múzeum értékét és a
helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az
intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a múzeum
területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az
adminisztráció.

A felújított épületegyüttes (múzeum-piac objektum) több belföldi és nemzetközi
építészeti elismerésben részesült. A múzeum 2001-ben elnyerte „Az év
múzeuma 2000” szakmai kitüntetést, 2002-ben pedig a Gödöllő
Városért-díjat. A Gödöllői Művésztelep 2005. szeptemberében Magyar Örökség
Díjat kapott, amelyet a Gödöllői Városi Múzeum vett át.

A gyűjtemény legjelentősebb
darabjait négy állandó kiállítás, valamint – külső kiállításként – a
Máriabesnyői Mária Múzeum mutatja be.

GÖDÖLLŐ, A NYITOTT VÁROS

Helytörténeti kiállítás. Gödöllő
a 18. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés
után pedig koronauradalom lett. A kiállított történeti tárgyi emlékek és
dokumentumok ezeket a korszakokat idézik meg. A legtöbb tárgyi anyag a 20.
század elejéről maradt, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. A
festett keretes tájképekkel díszített barokk szoba a helytörténeti kiállítás
külön érdekessége.

A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920)

Képző- és iparművészeti
kiállítás. A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió
egyetlen szervezett társulása volt. A telep központját a szövőműhely képezte,
melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg
fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum
kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát
mutatja be. 

ZSIVAJGÓ TERMÉSZET

Természetrajzi és
vadászattörténeti kiállítás. A Gödöllői dombvidék vadállományáról, neves
vadászterületeiről már a történelmi múltban is híres volt. A kiállítás a
Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A
dioráma nagyobb része a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti a jellemző
emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó
erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.

A magyar cserkészet története
1910-től napjainkig

Történeti kiállítás.  Gödöllőt történelmi múltja
predesztinálja arra, hogy ma is a magyar cserkészet központja legyen. 1933-ban
itt rendezték a fiúcserkész világtalálkozót (jamboree), 1939-ben a
leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting), itt állítottak cserkészszobrot
1943-ban és itt nyugszik a máriabesnyői temetőben gróf Teleki Pál
miniszterelnök, főcserkész cserkészliliomos kereszt alatt, sírja a magyar
cserkészet kultuszhelye. A budapesti országos cserkészgyűjtemény és a gödöllői  múzeum anyagából 2009. október
20-án állandó kiállítás nyílt a Gödöllői Városi Múzeumban.

MÁRIABESNYŐI MÁRIA
MÚZEUM

Egyháztörténeti
kiállítás. A korábbi kezdeményeket folytatva, a kapucinusok 1989-es
máriabesnyői visszatérése után a gyűjteményt Nagy László Tamás (1955–2000)
rendfőnök gondozta és gyarapította tovább,  kialakítva a
máriabesnyői kapucinus kolostor udvarán a Mária Múzeumot. 

A létszámban erősen megfogyatkozott kapucinusok
2002-ben elhagyták Máriabesnyőt, majd a Máriabesnyői Katolikus Plébániahivatal
fölkérésére a Gödöllői Városi Múzeum egy 
új állandó kiállítást épített föl Máriabesnyőn, amely 2008 augusztusában
nyílt meg. A kapucinusok máriabesnyői működésének írott és tárgyi emlékeit,
valamint a máriabesnyői búcsújáró hely Mária-kultuszát mutatja be az állandó
kiállítás.

A város történetének kulturális értékeit
bemutatandó a múzeum két városnéző programot kínál:

IRODALMI TÚRA GÖDÖLLŐN

Léda-villa, Brüll Adél (1872-1934)
háza

Batsányi
u. és Hajnóczy u. sarka

Ambrus Zoltán (1861-1932) nyaralója

Lovarda u. 6.

Sík Sándor (1889-1963) háza

Isaszegi út 42.

Németh László (1901-1975) háza

Podmaniczky
u. 1/A.

Ferdinandy György (1935-) háza

Podmaniczky
u. 45.

Ottlik Géza (1912-1990) háza

Köztársaság út 63.

Túravezető:
G. Merva Mária irodalomtörténész

A túra
időtartama: két óra

Ára:1.000
Ft/fő

Időpont:
hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8 és 16 óra között

Előzetes
bejelentkezéssel, minimum 10 fő esetén

SZECESSZIÓS  TÚRA

A gödöllői
művésztelep (1901-1920)

eredeti
helyszínein: (1 km-re a
múzeumtól)

A
múzeumi művésztelepi kiállítás
Nagy Sándor háza
Belmonte Leo háza
Körösfői-Kriesch Aladár háza
A szövőiskola épülete
Remsey Jenő háza
A kortárs gödöllői iparművészek alkotóháza

Idegenvezetést
biztosítunk magyar nyelven

Legalább 10 fő
esetén, előzetes bejelentkezés alapján

Ára : 1.000 Ft/fő

Jelentkezés: Gödöllői Városi Múzeum – 2100
Gödöllő,

Szabadság tér 5.

Tel: 28/422-002
és 06-20-469-0869

(Tóbiás Csaba,
programfelelős)

e-mail: gmuzeum.g@gmail.com