A Benkó károly, pesti építész tervei alapján épült győri Zsinagógát 1870.szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. A részletes kiviteli terveket Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. A költségeket a hitközség az ülőhelyek örökáron való megvételéből és tagjainak kamatmentes hiteléből, valamint adományokból fedezte.
A késő historizmus és szecesszió szellemében épített templom Győr városának egyik reprezentáns épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadó képességű zsinagógák méltó előképe.
1927-ben az ún. téli templommal bővítették az épületet, amely 1960 óta részben üresen állt: míg az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet, addig a templom üresen állt, így az állapota is fokozatosan romlott. A városképileg meghatározó, értékes templom elhanyagoltságára, romos állapotában is megkapó szépségére az 1991-ben megalakult Győri Zsinagógáért Alapítvány, illetve a falai között megvalósult Mediawave – rendezvények irányították a közvélemény figyelmét. A Zsinagóga 1993-ban a város tulajdonába került. 2003-ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg a rekonstrukció. A műemléképület felújítási tervét Cserhalmy Győző és Szőcs Sándor építész készítette, a statikus Nemes József volt.
A felújítás során az 1868-as állapotnak megfelelően alakították ki a nyolcszögletű központi teret, a kupola festésének rekonstruálását régi felvételek szerint végezték, a falfestés helyreállításához sablonok készültek. Korszerűsítették a fűtésrendszert, a mosdó blokkokat a pincében alakították ki. Az építményt statikailag és szerkezetileg is megerősítették.
Az előzetes terveknek megfelelően a nagyközönség 2006 nyarán veheti birtokba az új, kulturális funkciót kapott épületet.
A Zsinagóga központi terében és karzatain a Vasilescu-gyűjteményből rendezett állandó kiállítás tekinthető meg, 2006. augusztus 30-ától. Tervezője, rendezője N. Mészáros Júlia művészettörténész, múzeumigazgató.
Id. Vasilescu János gyűjteménye mérvadó értékítéletet közvetít a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotóinak művészeti eredményeiről. Szinte teljes áttekintést kapunk Ország Lili munkásságáról, amely a gyűjtemény legkiemelkedőbb értéke, átfogó képet adva a művész valamennyi alkotói periódusáról. Ország Lili műveihez szorosan kapcsolódnak a gyűjteményben a művész pályatársainak – Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Kondor Béla, Vígh Tamás, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Hencze Tamás, Nádler István kiváló alkotásai.
A gyűjtői koncepció mindezeket egy szélesebb összefüggésbe helyezve egészíti ki a kollekciót az Európai Iskolába tartozó, vagy szellemileg kötődő művészek – pl. Bálint Endre, Korniss Dezső, Anna Margit, Deim Pál, Gyarmathy Tihamér, Martyn Ferenc kiváló alkotásaival.