A miskolci Herman Ottó Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott megyei múzeumi szervezet központja.
A múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó nevét. 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává, és ettől az időtől terjedt ki gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyére.
A Herman Ottó Múzeum depozitóriumaiban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található. A legnagyobb gyűjtemény a régészeti, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. A képzőművészeti gyűjtemény jelentőségét – az itt lévő műalkotások nagy számán túl – elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remekét tartalmazza, s ezek segítségével Mányokitól Moholy Nagy-ig bemutatható nemzeti festészetünk. A történeti gyűjtemény gazdag ipartörténeti emlékanyagot tartalmaz, s ehhez közel félmilliós lapterjedelmű adattár csatlakozik a 14. századtól napjainkig terjedő írásos emlékekkel. A néprajzi gyűjtemény nemzetközileg is számontartott része a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyaga. A Herman Ottó Múzeumban található az egyik legnagyobb vidéki numizmatikai-falerisztikai gyűjtemény.
A Herman Ottó Múzeumot 1985-ben nyilvánította tudományos kutatóhellyé a kulturális kormányzat. A mintegy 40 tudományos szakalkalmazott és az intézményhez kötődő kutatók kutatási eredményeinek közzétételét több rendszeresen megjelenő periodika biztosítja. Tervszerű vásárlások és cserekapcsolatok biztosítják a rendszeres gyarapodását a közel 200 ezer kötetes múzeumi könyvtárban, amelyben fellelhető Gunda Béla és a Wellmann Imre akadémikusok hagyatékai is.
A Herman Ottó Múzeum 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc város önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta az intézményben folyó sokoldalú és magas színvonalú szakmai tevékenységet. 1997-től a Miskolci Egyetem kihelyezett Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének is otthont nyújt a közgyűjtemény.
A Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteménnyel és ásványtárral rendelkezik. A képzőművészeti gyűjtemény érdeklődésének középpontjában elsősorban olyan művek állnak, melyek valamilyen vonatkozásban: vagy az alkotók személyén keresztül (Latkóczy Lajos, Kraudy József, Halász-Hradil művészdinasztia tagjai stb.), vagy valamilyen kiállítás kapcsán Miskolchoz kötődtek.
Napjainkra a törzsanyag közel hétezer darabot számlál. Ebbe beletartozik az elkülönített és Miskolc város tulajdonát képező Petró-gyűjtemény. Külön egységet képvisel az ún. képcsarnoki köteles példányokból összeálló, sokszorosított grafikai kollekció.
A gyűjtemény felelős vezetője: Pirint Andrea
A HERMAN OTTÓ MÚZEUM KÉPTÁRA
A miskolci múzeum az 1899-es alapítás óta gyűjti a képzőművészet emlékeit. A mára közel tizenhatezer műtárgyat magában foglaló gyűjtemény együtt formálódott a város lassan kibontakozó, majd egyre pezsgőbb művészeti életével. Vásárlások, ajándékozások és letétek révén egyaránt gazdagodott, és az egymástól többnyire független szerzemények sorozata mellett időnként egy-egy jelentős műtárgykollekció is múzeumi tulajdonba, ill. kezelésbe került. Ez utóbbiak közül dr. Petró Sándor képző- és iparművészeti magángyűjteménye képviseli a legkiemelkedőbb értéket.
A 2005-ben megújuló állandó kiállításon a magyar képzőművészet történetével az 1700-as évektől a 20. század elejéig rangos alkotásokon keresztül ismerkedhet meg a nagyközönség. Az átfogó történeti igényű bemutatás elve szerint haladva, e koncepcióba szervesen illesztve képet nyújt a tárlat a jellegzetesen miskolci művészet múltjáról is.
A cikk lejjebb folytatódik.