A hazai formatervezés fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia összehangolt kidolgozásáért felelős Magyar Formatervezési Tanács tagjainak kinevezését dr. Matolcsy György gazdasági miniszter megbízásából a megújult testület elnöke, dr. Bendzsel Miklós adta át 2002. április 9-én. A hároméves mandátummal rendelkező tanácsadó, illetve érdek- és véleményegyeztetésre szolgáló testület feladata átfogó munkaprogram megalkotása és irányítása a hazai formakultúra gazdaságpolitikai, innovációs, környezetpolitikai és oktatási célokkal összehangolt fejlesztése érdekében.
A formatervezés, – vagy a manapság egyre inkább meghonosodó kifejezéssel élve – a design, mindennapi életünk megkerülhetetlen részévé vált. A design fogalma korszerű értelmezésben felöleli a vizuális kommunikáció és a környezetépítés témaköreit is. A termékgyártás, a szolgáltatások és a marketing területén egyaránt megjelenik az ily módon tágabb értelemben vett formatervezés. Az elmúlt évtizedben látványosan elterjedt itthon is a reklámiparban és az informatikában.
Gazdaságstratégiai programba illesztve a formatervezés a nemzeti jövedelmet növelő tényezővé válhat. Tudatos alkalmazása versenyelőnyt jelent mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Több, azonos minőségű termék vagy szolgáltatás versenye esetén a sikert vagy kudarcot egyre gyakrabban a külső megjelenés, a design dönti el. A vizuális elemek közvetlen, érzelmekre ható kommunikációs képessége egyben a márkateremtés alapja is.
A formatervezés azonban több a puszta marketingcélú imázsteremtésnél; valós szellemi és használati értéket képes hozzáadni egy termékhez vagy szolgáltatáshoz. Az innováció arcaként kapcsolatot teremt az alkotók és a fogyasztók között.
A XX. század formatervezésének megteremtésében meghatározó szerepet töltöttek be a magyar művészek. Moholy-Nagy László, Kozma Lajos, Breuer Marcell, Rubik Ernő nemzetközileg elismert munkássága közös kulturális örökségünk. A hazai formatervezési oktatás magas színvonala és az erős hagyományok ellenére hazánk ma nem design nagyhatalom, de tehetséges tervezőkből nincs hiány. A társadalmi igény és a gazdasági környezet fejlesztésével megsokasodnak majd a rájuk váró feladatok.
A szellemi tulajdon védelme felértékelődik az Európai Unióhoz való csatlakozás után. A kormány jogharmonizációs törekvéseivel összhangban a 2002. január 1-jétől hatályba lépett, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. XLVIII. törvény gondoskodik a formatervezett alkotások jogainak védelméről. A Magyar Szabadalmi Hivatal, a szellemi tulajdon védelméért felelős országos hatáskörű intézményként, az alkotó és innovációs tevékenység ösztönzésére irányuló programjához kapcsolódóan, a hazai formatervezés helyzetének javítására és gazdasági jelentőségének fokozására elvállalta a Magyar Formatervezési Tanács működtetését.
Az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács jogutódjaként alakult új testület feladatait a 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet határozta meg. A Magyar Formatervezési Tanács összetétele egyben tükrözi feladatait is. 15 tagja személyében is kapcsot teremt az államigazgatás, a gazdasági szféra és a szakma között. Közös cél a termékek és szolgáltatások versenyképességének javítása, az innovációs kedv fenntartása, tárgyi és vizuális kultúránk fejlesztése.
