A Természettudományi Múzeumnak Magyarország egyik legnagyobb, és fontosságához mérten viszonylag kevéssé ismert múzeuma, bár története két évszázadra nyúlik vissza, szorosan összefonódva a Nemzeti Múzeum sorsával
A múzeumban öt gyűjtemény található: állattár, növénytani, embertani, ásvány- és kőzettani valamint földtani és őslénytani tár.
A múzeum sajátos szemléletét és egyben első kiállítását már azelőtt láthatjuk, hogy belépünk az épületbe, oda ugyanis időösvény vezet, amit Magyarország legjellegzetesebb kőzetei szegélyeznek – időrendben. Bent az állatkerti látogatók egyik kedvencének, Káli elefántnak hatalmas csontváza látható. Korai rokonai, a mamutok azonban nemcsak csontjukkal képviseltetik magukat, egy hatalmas példány szőröstül-bőröstül áll a kiállítótérben. Nem csak a preparált, gyakran egzotikus állatok kerültek valósághű környezetbe, az ásványok egy részének megismeréséhez egy “barlangon” át vezet az út.
A múzeum fő kiállításának címe Ember és természet Magyarországon. Azt a folyamatot kívánja nyomon követni és bemutatni, hogyan alakult a Kárpát-medence természeti képe a honfoglalásig, milyen természeti adottságokat és környezetet találtak itt honfoglaló őseink, és milyen természeti és környezeti változásokat okoztak az 1100 év alatt.