Az intézményt 1969-ben alapította az MTA elnöke Művészettörténeti Kutató Csoport néven, intézeti rangot 1991-ben kapott. Legfőbb feladataként a magyar képzőművészet honfoglalástól napjainkig tartó történetének – a történeti Magyarország egészére kiterjedő – kutatását, kézikönyvsorozatként való megírását, és az ezt támogató elméleti, módszertani és tudománytörténeti kutatások folytatását jelölték meg. Ennek megfelelően alakult ki az intézmény szervezeti felépítése, a kutatók két tudományos osztály – a Régi Művészeti és az Újkori Művészeti Osztály – keretében végzik munkájukat, ehhez csatlakoznak az intézet gyűjteményei, a Könyvtár, az Adattár, a Magyar Művészek Lexikona, a Fotótár és a Levéltári Gyűjtemény. Az igen gazdag – mintegy 28 ezer kötet könyvet, 11 ezer kötet folyóiratot, 13 ezer múzeumi és kiállítási katalógust tartalmazó – könyvtár alapját Kampis Antal és Fülep Lajos szakkönyvtára képezi. Az Adattárban számos jelentős művészettörténész és művész – többek közt Lyka Károly, Rabinovszky Máriusz, Kállai Ernő, Lázár Béla, Genthon István, Zádor Anna, Németh Lajos, valamint Fischer József, Kmetty János, Palasovszky Ödön, Anna Margit és Bálint Endre – írásos hagyatéka található. A több száz fondba rendezett hatalmas anyag tartalmazza ezen kívül sok fontos intézmény – így pl. a Képzőművészeti Főiskola, a Nemzeti Szalon, a Központi Egyházművészeti Hivatal – eredeti iratanyagát is. A Magyar Művészek Lexikona Szentiványi Gyula 20. század eleji kezdeményezése nyomán sok évtizedes gyűjtőmunka során jött létre. A hatalmas mennyiségű cédulaanyag: újságkivágatok, kiállítási meghívók és katalógusok, szakkönyvek és cikkek alapján készült kivonatok abc rendbe sorolva sok száz dobozban vannak elhelyezve. Ez az állandóan fejlődő-gyarapodó gyűjtemény kiindulópontja, legfontosabb forrása minden olyan kutatásnak, amely a magyar művészek életét és munkásságát kívánja rekonstruálni. Igen gazdag az intézet Fotótára is: 65 ezer negatívot, 6 ezer diapozitívot tartalmaz. A gyűjtés köre kiterjed a történeti Magyarország egész területére, s valamennyi képzőművészeti ágra, építészetre, iparművészetre, egyházművészetre, kortársművészetre is. A Levéltári Gyűjteményben egyrészt olyan regeszták (kivonatok) találhatók, amelyeket nagyobb levéltári egységek szisztematikus feldolgozása során készítettek, másrészt pecsétmásolatok, melyek az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének legfontosabb darabjairól készültek.
Az intézet fennállásának három évtizede alatt igen sok tudományos rendezvényt és kiállítást szervezett, részben fővárosi, részben vidéki múzeumokkal, intézményekkel együttműködve.
1973 • Magyar aktivizmus, Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Az Európai Iskola, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Közép-kelet-európai iparművészet a felvilágosodás korában, Budapest
1975 • Fülep Lajos emlékülés, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
1978 • Árpád-kori kőfaragványok, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1980 • Művészet Magyarországon 1780-1830, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981 • Művészet Magyarországon 1830-1870, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1982 • Művészet I. Lajos király korában 1342-1382, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1983 • Die ungarische Kunstgeschichte und die Wiener Schule 1846-1930, Bécs
1987 • Művészet Zsigmond király korában 1387-1437, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest; 1988: Henszlmann Imre emlékülés, Budapest
1991 • Kállai Ernő emlékülés, Budapest
1993 • Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1997 • Történeti kertek Magyarországon.
Az intézet több tanulmánykötetet is publikált:
• Művészettörténet – Tudománytörténet, Budapest, 1973
• Magyarországi reneszánsz és barokk, Budapest, 1975
• Művészet és felvilágosodás, Budapest 1978
• A historizmus művészete Magyarországon, Budapest, 1993.
• A magyarországi művészet története c. kézikönyvsorozatnak eddig három kötete látott napvilágot:
• Magyarországi művészet 1300-1470 körül
• Magyar művészet 1890-1919
• Magyar művészet 1919-1945.
Több forráskiadvány is készült az intézetben, többek közt Elek Artúr, Fülep Lajos, Henszlmann Imre, Kállai Ernő, Oltványi Imre írásainak gyűjteménye. 1971-ben indult a Művészettörténeti Füzetek c. könyvsorozat az intézet gondozásában, több mint húsz kötete jelent már meg, az Ars Hungarica c. tudományos folyóirat pedig 1973 óta jelenik meg, évente kétszer.
Az intézet gondozza és felügyeli az MTA székházában elhelyezett képzőművészeti gyűjteményt is. Az intézet igazgatója 1969-től 1990-ig Aradi Nóra, 1991-től 2000-ig Marosi Ernő volt, 2000-től Beke László.
(Tímár Árpád)
A cikk lejjebb folytatódik.
