Kocsis Imre kezdeményezésére, a hetvenes évek művésztelep-mozgalmához kapcsolódva jött létre a ~, korábbi helyi hagyományokra hivatkozva (Rudnay Gyula szervezett itt művésztelepet a 20-as években, 1971-től a Marosmenti Művésztelep működött), ám új technikákat használva és új célokat hirdetve. A ~ története első szakaszában főként ofszet- és szitanyomatok készítésére adott lehetőséget a művészekből alakult vezetőség által meghívott grafikusoknak, az újraindulás után pedig a hagyományos grafikai technikák megújítása felé fordult. A művésztelepet alapvetően a város támogatása tartotta fenn, ám – változó mértékben – bírta a kultúrpolitika támogatását is. A mindig júliusban megrendezésre kerülő ~en készült művekből az alkotók évente korlátozott példányszámú számozott grafikai mappát (az ún. Makói Mappát) állítottak össze, amelyből többé-kevésbé teljes sorozat a MNG-ban található, másfelől az itt készült művek közül számosat a városnak adományoztak. A művésztelep anyagát minden évben – változó helyszínen – munkakiállításon mutatták be Makón. A zárókiállításokon a város a kiemelkedő teljesítményekért díjakat is adott át. A ~hez a nyolcvanas évek folyamán további egyéni (Szabados Árpád, Várnagy Ildikó, Szemethy Imre, Kéri Ádám, Lengyel András, Széchy Beáta, Bak Imre, Károlyi Zsigmond, Kőnig Frigyes, Benes József és mások), ill. csoportos kiállítások is kapcsolódtak. A ~ működését az első időszakban elsősorban Kocsis Imre elképzelése határozta meg, mellette 1978–1982 között Dévényi István, 1983–1990 között Hajdu István volt a művészeti titkár. Több alkalommal is meghívott résztvevő volt Bak Imre, Banga Ferenc, Barabás Márton, Baranyay András, Benes József, Bukta Imre, Gaál József, Gémes Péter, Halász Károly, Károlyi Zsigmond, Karsai Ildikó, Kéri Ádám, Kocsis Imre, Kovács Attila, Kőnig Frigyes, Lengyel András, Lux Antal, Pásztor Gábor, Pinczehelyi Sándor, Rácmolnár Sándor, Schmal Károly, Swierkiewicz Róbert, Szabados Árpád, Szemethy Imre, Szikora Tamás, Szirtes János, Várnagy Ildikó, Veszely Ferenc. Az újraindítás után 1996–97-ben Gaál József vezette a telepet (művészeti titkára Bán András), 1998 óta Roskó Gábor és Szíj Kamilla a telep művészeti vezetője. A ~ szerepe jelentős a magyar grafika megújításában a nyolcvanas években. A pop, majd a konceptualizmus különös előszeretettel viseltetett a plakátszerű szín- és formai megoldások, ill. a fotóhasználat iránt: erre a Makón hozzáférhető technikák különösen alkalmasak voltak. A művésztelepet támogató városi nyomdában a – mégha igen egyszerű – nyomdatechnikához való korlátlan hozzáférés ritkaságszámba ment a nyolcvanas évek Magyarországán. A ~ sajátságai közé számított a különféle művészeti irányzatokhoz, csoportosulásokhoz tartozó művészek együttes jelenléte: e vállalás szimbolikus pillanata Hajas Tibor makói meghívása volt 1980-ban. A művésztelepet mindvégig elismerő szakmai és kritikai figyelem kísérte. A nagyközönség valójában csak az 1994–95-ös vándorkiállításon ismerhette meg az itt létrejött művészeti értékeket.
Vcsk: 1977–1990 és 1996: Munkakiállítás, Makó; 1994: A ~ retrospektív kiállítása, Móra F. M. Képtára; Pécsi G.; 1995: Miskolci G.; Barcsay T.; 2000: Makói mappák 1996, 1997, 1999, 2000, Bp. G. Lajos u.
Irodalom
Gyetvai Á.: Cseppben a tenger, MŰV, 1978/11.
Lóska L.: Makó ’81, MŰV, 1982/1.
Szabados Á.: Képzettisztítás Makón, Mozgó Világ, 1982/11.
Bán A.: E. A. 5/50, MŰV, 1982/12.
Keserü K.: Makói mappa, Magyarország, 1982. ápr. 17.
Hajdu I.: Makói bérlet, MŰV, 1984/12.
Lóska L.: Jubileum után – számvetés előtt, MŰV, 1987/2.
Bán A.–Kocsis I.–Kőnig F.–Nagy T. K. (szerk.): Makói Mappa 1995, Miskolci G., 1995.
(Forrás: ©KMML, Bán András)