A kultúra támogatására az 1993. évi XXIII. törv. által létrehozott elkülönített állami pénzalap, a kortárs művészet legfontosabb állami mecenatúraszerve. Fő bevételi forrása az egyes kulturális termékek és szolgáltatások után befizetett kulturális járulék. Felügyeletét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el, kezelő szerve a ~ igazgatósága. Elvi-irányító és koordináló testülete a ~ bizottsága. Tizennégy állandó szakmai kollégiuma van, köztük képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti. A kollégiumok tagjait – a bizottság tagjaihoz hasonlóan – a társadalmi és szakmai szervezetek jelölése, ill. delegálása alapján meghatározott időre a kulturális miniszter nevezi ki. A kollégiumok önállóan határozzák meg a szakterületük támogatási prioritásait, rendszeresen írnak ki pályázatokat és döntenek az egyes pályázók támogatásáról. A nyertes pályázók listáját a ~ hivatalos lapja, a Kulturális Közlöny mellékleteként megjelenő Hírlevél teszi közzé. A képzőművészeti, az iparművészeti és a fotóművészeti szakmai kollégium az alkotómunka, egyéni és csoportos kiállítások, katalógusok, könyvek, szaklapok, nemzetközi és hazai rendezvények stb. támogatására 1995–1999 között összesen több mint 1,3 milliárd Ft-ot fordított. 1999-től Nemzeti Kulturális Alapprogram néven, majd ismét Nemzeti Kulturális Alap néven a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetése részeként működik. (Boros Géza)
A cikk lejjebb folytatódik.
