Szabadkai Városi Múzeum

1892-ben Szabadkán megalakult a Közkönyvtár Egyesület, amely könyveket és népi eredetű alkotásokat, múzeumi tárgyakat gyűjtött. 1894-től Szabadkai Közkönyvtár és Múzeumra változott a neve, elnöke dr. Farkas Zsigmond, első szakmunkatársa Bibó-Bige György könyvtáros volt. 1906-ban a városi és állami támogatás megszűnt, a gyűjtemény őrzését a városi adminisztrációra, majd a fiúgimnázium igazgatóságának felügyeletére bízták. A gyűjteményt ez idő alatt és a második világháborúban jelentős károsodás érte. A ~ot 1948-ban alapították újra, s a múzeum 1948. nov. 29-én nyílt meg az ún. Raichle-palotában. 1967-ben az épületet megkapta a Szabadkai Képzőművészeti Találkozó, ekkor a ~ot a szabadkai városháza helyiségeibe költöztették. A múzeum igazgatói: Sulmann Imre, Sonja Martinović, Szekeres László, Milan Dubajić, Székely Tibor, Mikuška Milka (többször), Nevenka Bašić-Palković, Hulló István (2000 szeptemberétől). A ~ kiállítótermének beszüntetése miatt a helyi művészek a Szabadkai Képzőművészeti Találkozó kiállítótermeiben állítanak ki. A ~ művészeti osztálya, a Szabadkai Képtár 1968-ban nyílt meg. A helyi jelentőségű gyűjtemény mellett 1973-ban itt nyílt meg a Vajdasági Képzőművészek Képtára, amely azoknak a magyar nemzetiségű művészeknek az alkotásait kutatja, gyűjti, dolgozza fel és állítja ki, akik a Vajdaságban születtek vagy alkottak 1930-ig. A ~ gyűjteményének jelentős részét képezi a Boschán György, Ana Bešlić, Milos Babić, Húsvéth Lajos ajándékgyűjtemény. A képtárban őrzik Almási Gábor, Balázs G. Árpád, Bíró Miklós, Csincsák Elemér, Csovits Ilonka, Farkas Béla, Hangya András, Oláh Sándor, Petrik Pál, Sáfrány Imre, Vinkler Imre alkotásait. A ~ban is számos jelentős képzőművészeti kiállítás volt látható (pl. Kondor Béla grafikáinak kiállítása, 1964; Boschán György kiállítása, 1985; Balázs G. Árpád kiállítása, 1987; Oláh Sándor kiállítása, 1987; Glid Nándor kiállítása, 1990; Sáfrány Imre kiállítása, 1999).

(Balázs-Arth Valéria – Ninkov Koračev Olga)