A markazi lakóház típusa szerint szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos háromsejtű ház volt. A Valkó Vendel által az 1870-es évek elején épített tájház tetőszerkezete szintén szarufás, tagozódása révén két család részére volt alkalmas. Hacsavecz Béla visszaemlékezése szerint a házban általában egy család lakott, a hátsó részben átmenetileg vendégcsaládok szálltak meg.
A berendezési és felszerelési tárgyakat – melyek jelentős része az 1920–30-as évekből származik – helyi idős emberek gyűjtötték össze Hegedűs Istvánné vezetésével. Bölcső, vetett ágy, rokka, szövőszék, konyhafelszerelési tárgyak – az akkori életvitel jellemző darabjai mind megtalálhatók a házban. Egy komód tetején a faluban élő Keszthelyi Jánosné népművészeti babái és népi gyermekjátékai sorakoznak.