Városi Képtár – Deák-Gyűjtemény

A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé, melynek szellemisége leginkább a pécsi Modern Magyar Képtáréval rokon. A Deák Dénes gyűjtemény a századelőtől az 1960-as évekig szinte teljességében mutatja be a magyar festészetet. Deák Dénes az 1980-as évek elején mind mennyiségében, mind kvalitásaiban jelentőssé nőtt gyűjteménye számára igyekezett végleges helyet keresni. Mravik László tanácsára először 1986-ban Székesfehérváron, a Pelikán Házban (Kossuth utca 15.) helyezett el egy mintegy 80 tárgyból álló kollekciót. Az állandó kiállítás, amely közel 140 műtárgyat – főként festményeket – foglalt magában, 1988-ban költözhetett jelenlegi helyére, az Oskola utca (akkor Zalka Máté utca) 10. szám alá. A műgyűjtő halála után a kollekció a végrendeletileg Székesfehérvárnak adományozott festményekkel, kisplasztikákkal és érmekkel, mintegy hatszáz alkotással bővült ki.
A középkori elemeket megőrző barokk épületet a török kiűzése után az Esterházy család építtette, mely egy 1770 körül keletkezett falképet is őriz.
A gyűjtemény első jelentős csoportjába a tizes években készült művek tartoznak: a századelő három meghatározó művészegyéniségének, Mednyánszky Lászlónak, Rippl-Rónai Józsefnek és Gulácsy Lajosnak munkái; valamint Mattis-Teutsch Jánosnak a tizes években alkotott egyszerre szecessziós és expresszív formavilágú alkotásai. A Nyolcak csoportját, a modern magyar festészet nyelvezetét megteremető társulást Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos képviseli korai és két háború közti festményekkel. Tevékenységük eredménye, hogy Cézanne szerkezetes festésmódja és a kubizmus analitikus szemlélete meghonosodott a magyar művészetben. A kollekció egyik legjelentősebb darabja, Tihanyi Lajos Leopold Magdáról készült festménye. Tihanyi kubisztikus formaelemekből alakított, szilárd szerkezetű kompozícióban jeleníti meg a modell markáns személyiségét.
A két háború közötti művészetet Egry József fényfestészete, panteisztikus atmoszféra-ábrázolásai képviselik, a csendes elmélkedést, a természetben való feloldódást, a befelé fordulást példázva. Ekkor született a gyűjtemény több kiemelkedő Czóbel festménye, Márffy Ödön remek portréi, Nagy István lakonikusan tömör táj- és emberábrázolásai, valamint Farkas István szimbolikus – egzisztencialista karakterű kompozíciói. Vajda Lajos két érzékeny montázs-szerkesztésű vonalrajzán jellegzetes szentendrei motívumokat dolgoz fel a „konstruktív-szürrealista sematika” jegyében. A gyűjteményben ott vannak a nagybányai iskola második vonalába tartozó Jándi Dávid, a klasszicizáló, majd expresszív-kolorista Basch Andor, a nemrég felfedezett és ma igen népszerű Schönberger Armand és a posztkubista Scheiber Hugó, továbbá a római iskolás Medveczky Jenő képei, s igen jelentős darabokat őriz Kádár Béla alkotásai közül.
Művészeti korszakokon átívelő pályájuk nehezen besorolhatóvá teszi Czimra Gyula, Kassák Lajos, Kmetty János, Tóth Menyhért munkáit.
Az Európai Iskola időszakát, nemzedékét Anna Margit, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Bán Béla, Gadányi Jenő, Gyarmathy Tihamér, Korniss Dezső, Marosán Gyula, Vaszkó Erzsébet, Veszelszky Béla, Zemplényi Magda képviseli.
Az 1956 után színre lépő generációk művészei közül Deim Pál, Molnár Sándor, Somogyi Győző, Swierkiewicz Róbert, El Kazovszkij kerültek be a gyűjteménybe.
A szoboranyagban egyaránt szerepel: Borsos Miklós, Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc néhány műve. A szecessziós-expresszív stílusban mintázó Kövesházi Kalmár Elzát apró remeklése, a Táncosnő, Pátzay Pált a Fésülködő, Kerényi Jenőt a kissé art decós, mozgalmas-látványos Táncosnő képviseli. Az érmek és a plakettek közül Beck Ö. Fülöp, Vedres Márk, Medgyessy Ferenc, Borsos Miklós, Csíkszentmihályi Róbert és Vigh Tamás munkái érdemelnek említést.
Deák Dénes halála utáni gyarapodáshoz tartoznak Hegedűs 2 László, Szikora Tamás és Ujházi Péter festőművészek munkái, valamint a Móri Művésztelepen készült művekből: Gallusz Gyöngyi, Sóváradi Valéria, Tornay Endre András és több székesfehérvári művész alkotásai.
A képtár Deák Dénes örökségét és a gyűjtemény sajátosságait figyelembe véve kortárs művészek alkotásaival folytatni kívánja a kollekció bővítését. Hegedűs 2 László, Szikora Tamás és Ujházi Péter festőművészek, valamint a Székesfehérvár által is támogatott Móri Művésztelepen készült munkákból: Gallusz Gyöngyi, Sóváradi Valéria, Tornay Endre András és több székesfehérvári művész alkotásai kerülhettek a Deák Dénes gyűjteménybe.
Irod.:
FARKAS E.: Deák Dénes gyűjteményéből. Megalakult a Székesfehérvári Képtár, Fejér Megyei Hírlap, 1986. nov. 6.
Lóska L.: (szerk., kat., bev. tan.): ~ Székesfehérvár, 1988.;
Péntek I.: Képtáravató Fehérváron, Fejér Megyei Hírlap, 1988. aug. 19.
LÓSKA L.: A ~, Új Tükör, 1988. okt. 16.
LÓSKA L.: ~, MŰV, 1988/5.
MEKIS J.: A Városi Képtár – Székesfehérvár, A Városi Tanács Tájékoztatója 1988/2.
SZŰCS E.: Deák Gyűjtemény. Városi Képtár, Árgus, 1994/6.