művészettörténész, teológus
1923. augusztus 16-án született Szegeden. Édesapja Dávid Lajos, a
kolozsvári egyetem professzora volt, majd – Klebersberg Kunó felkérésére,
akivel közeli barátok voltak – a szegedi egyetemi gyógyszertár és
gyógyszerészeti intézet megalapítója és a gyógyszerészeti kar dékánja lett.
Dávid Katalin 1941-ben érettségizett Szegeden. Ugyanitt járt egyetemre is,
1948-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett; később elvégezte a katolikus
teológiát is, miután elhatározta, hogy keresztény, szakrális ikonográfiával
akar foglalkozni. 1948-ban doktorált művészettörténetből, esztétikából és
régészetből. Meghatározó mesterei: Kerényi Károly (klasszika-filológia, antik
görög kultúra), Sík Sándor (esztétika), Bálint Sándor (néprajz), Felvinczi
Takács Zoltán (művészettörténet) voltak.
Férje,
Hidvégi György (1922-) az Állami Biztosító Közületi Igazgatóságát vezette. Hidvégi
György a Magyar-Izraeli Baráti Társaság alapítója és örökös elnöke. Fia, Hidvégi
Máté (1955) biokémikus, a világszerte elismert Avemar és Oncomar termékek
feltalálója. Két unokája és egy dédunokája van.
Dávid Katalin hivatalos honlapja:
http://www.davidkatalin.hu
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA
Dávid
Katalin 1974-ben lett a művészettörténeti tudományok kandidátusa. Tudományos
pályája legelején, 1948-ban a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeként
dolgozott, de ezt hamarosan felváltotta az egyetemi szférán kívüli tudományos
tevékenység: 1951–1954 között a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség
tudományos munkatársaként dolgozott. 1954-ben a Művészettörténeti Dokumentációs
Központ vezetője lett. 1978-től ismét az oktatás került előtérbe amellett, hogy
tudományos munkásságát is töretlen lendülettel folytatta: 21 éven keresztül a
Pázmány Péter Hittudományi Akadémián az ikonográfia- és a tipológia egyetemi
tanáraként dolgozott.
Több
évkönyvet és sorozatot szerkesztett: 1952–53-ban a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyvét, 1953–1960
között a Művészettörténeti
Tanulmányokat, 1962–1964 között a Művészettörténeti
Dokumentációs Központ Közleményeit, 1971-től a Mai Magyar Művészet című sorozatot. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg
magyar, angol és német nyelven.
KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE
Dávid
Katalin közéleti tevékenységeit is vállalt: 1949 óta a Magyar Képzőművészek
Szövetségének alapító tagja, majd a Művészeti Írói Szakosztály titkára.
1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ezen kívül a Szent István
Tudományos Akadémia rendes tagja. Dávid
Katalin integráló személyisége a legkülönbözőbb világnézetű- és hitű embereket
képes minden időkben nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek
vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak.
DÍJAK, ELISMERÉSEK
·
Szocialista
Kultúráért kitüntetés (1955)
·
Móra
Ferenc-emlékérem (1984)
·
Pro Ecclesia et Pontifice pápai
aranykereszt (1993)
·
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje
(1993)
·
Széchenyi-díj (1995)
·
Magyar Örökség-díj (1997)
·
Stephanus-díj (2003)
·
Szent Adalbert-díj nagyérem fokozata (2005)
Dávid Katalint nyolcvanadik születésnapja alkalmából
II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audiencián
fogadta. 2010-ben Dávid Katalint Prima Primissima Díjra jelölték a magyar
oktatás és köznevelés kategóriában.
Irodalom
Ex invisibilibus invisibilia.
Emlékkönyv Dávid Katalin professzorasszony 70. születésnapjára. Szerk. Dankó
László kalocsa-kecskeméti érsek, Széll Margit és Takács József
közreműködésével. Bp., 1993.
KÖNYVEK
·
Dávid Katalin: Isten anyja a tipológiában – Egy
asszony, öltözete a Nap. Budapest, Szent István Társulat. 2008.
·
Dávid Katalin: Róma. Budapest, Szent István
Társulat. 2006.
·
Dávid Katalin: Mózes. Budapest, Szent István
Társulat. 2006.
·
Dávid Katalin: Kereszténység és kultúra. Budapest,
Szent István Társulat. 2006.
·
Dávid Katalin: A szép teológiája. Budapest, Szent
István Társulat. 2006.
·
Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore 5.
századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében.
Budapest, Szent István Társulat. 2004.
·
Dávid Katalin: Bibliai jelképek kézikönyve – A
teremtett világ misztériuma. Budapest, Szent István Társulat. 2002.
·
Dávid Katalin (szerk.): Anna Margit – Ámos Imre
(katalógus). Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1984.
·
Dávid Katalin: Treasures in Hungarian Ecclesiastical
Collections. Budapest, Corvina Kiadó. 1982.
·
Dávid Katalin: Sakrale Kunstschaetze in Ungarn.
Budapest, Corvina Kiadó. 1982.
·
Dávid Katalin: Magyar egyházi gyűjtemények kincsei.
Budapest, Corvina Kiadó. 1981.
·
Dávid Katalin: Anna Margit. Budapest, Corvina Kiadó.
1980.
·
Dávid Katalin, Kovács Endre:
Magyarország-Lengyelország, A barátság ezer éve. Budapest, Corvina Kiadó –
Warszawa, Krajowa Agencija Wydawnicza. 1978.
·
Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye
művészeti topográfiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1974.
·
Dávid Katalin: Bernáth Aurél két falképe. Budapest,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1973.
·
Dávid Katalin: Engelsz József. Budapest,
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1972.
·
Dávid Katalin: Moore. Budapest, Corvina Kiadó. 1968.
·
Dávid Katalin: Foto Székely Aladár. Budapest,
Corvina Kiadó. 1968.
·
Dávid Katalin: Chagall. Budapest, Corvina Kiadó.
1966.
·
Dávid Katalin (szerk.): Rabinovszky Máriusz
(Válogatott művészeti írások). Budapest, Corvina Kiadó. 1965.
·
Dávid Katalin (ford., előszó, jegyzetek): Van Gogh
válogatott levelei. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1964.
·
Dávid Katalin: Van Gogh. Budapest, Corvina Kiadó. 1963.
·
Dávid Katalin: Courbet. Budapest, Képzőművészeti
Alap Kiadása. 1953.
A cikk lejjebb folytatódik.
