művészettörténész
Veszprém, 1928. november 8.
1947–1951: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet–muzeológia szak; 1970: kandidátusi és doktori fokozat. Szakterülete az újkori magyar képzőművészet. 1975: Móra Ferenc-emlékérem; 1979: Pasteiner Gyula-emlékérem; 1983: Munka Érdemrend arany fokozat; 1984: Martyn Klára-díj; 1997: Pécs Város Díja. 1951–1955 között a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjában, ill. a Művelődési Minisztérium múzeumi főosztályán dolgozott. 1955–1969 között a pécsi Janus Pannonius Múzeum művészeti osztályvezetője, 1969–1983 között a Baranya megyei Múzeum igazgatója. 1957-ben létrehozta a pécsi Modern Képtárat, amely vezetése alatt a hazai kortárs képzőművészet meghatározó gyűjteményévé fejlődött. Számos kiállítást rendezett a kortárs képző- és iparművészek alkotásaiból itthon és külföldön. 11 önálló kötete és mintegy 90 cikke, tanulmánya jelent meg különböző szakfolyóiratokban. Több éven át részt vett az MTA Művészettörténeti Bizottsága és a Tudományos Minősítő Bizottság, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége munkájában.
Főbb művei
• Martyn (kismonográfia), Budapest, 1970
• A pécsi képzőművészet kistükre, Pécs, 1973
• Martyn Ferenc, Budapest, 1975
• Simon Béla, Budapest, 1976
• Modern Magyar Képtár [társszerzőkkel], Budapest, 1981
• Modern művészet a pécsi múzeumokban I–II., Budapest, 1983
• Vasarely (kismonográfia), Budapest, 1983
• Martyn Ferenc életmű-katalógusa, Somogy megyei Múzeum, 1985
• Kolbe Mihály negyven rajza, Pécs, 1987
• Zsolnay, Pécs, Budapest, 1996 (németül, angolul, 1997)
• Zsolnay, Pécs, minikönyv, Helikon, 1998.
