művészettörténész
Miskolc, 1940. április 18. – Budapest, 2021. július 9.
1958-1963: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar-művészettörténet szak; 1963-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet tanszék oktatója, 1991-től egyetemi tanár, 1974-1991 között az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, majd Kutatóintézet igazgató-helyettes, a régi művészettörténet osztály vezetője, 1991-2000 között az intézet igazgatója. 1991-1996 között az UNESCO nemzetközi művészettörténet bizottság vezetőségi tagja. Az MTA Elnöksége tagja, a Filozófiai és Történettudományi Osztály elnökhelyettese, a Kiadói Bizottság elnöke, a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság, a Művészettörténeti Bizottság tagja. 1997-ig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. Kutatási területe: a középkori magyar és egyetemes művészettörténet, a romanika és a gótika korszakai. Fiatal korából kortársművészeti írásai is ismeretesek. A művészettörténet tudomány kandidátusa (1977), doktora (1990). 1993-tól az MTA levelező tagja, az MTA alelnöke 2010-ig. 1995: Szűcs Jenő-díj; 1997: Széchenyi-díj.
Főbb művei
• A középkori művészet világa (szerk.), 1969
• A román kor művészete, 1972
• Bevezetés a művészettörténetbe, 1973
• Magyar falusi templomok, 1975
• Emlék márványból vagy homokkőből (szerk.), 1976
• Die Anfänge der Gotik in Ungarn, 1984
• Magyarországi művészet 1300-1470 körül (szerk.), 1987
• A budavári szoborlelet [Zolnay Lászlóval], 1989
• Kép és hasonmás, 1996
• A középkor művészete I., 1996
• A középkor művészete II., 1997
• A középkori művészet történetének olvasókönyve (szerk.), 1997
• A magyar művészettörténet-írás programjai, 1999.
Kortárs művészettel kapcsolatos válogatott pubikációi:
• Jovánovics-dosszié…, Új Művészet, 1995/6.
• Hogyan csináljunk művészettörténészt? A művészettörténész képzés ma Magyarországon, Új Művészet, 1999/9.
• Kulcs a távlatokhoz. Nemzetközi médiaművészeti és médiatörténeti kiállítás, Új Művészet, 1999/11.