művészettörténész
Budapest, 1904. szeptember 24.
Budapest, 1995. március 3.
1922–1926: Pázmány Péter Tudományegyetem, tanára: Hekler Antal. 1992: Kossuth-díj; 1993: Pro Urbe-díj. 1926-ban Milánóban megtalálta és feldolgozta Leopoldo Pollack [a második világháborúban elégett] hagyatékát, amely elvezette Pollack Mihályhoz, akinek életművét később monografikusan is feldolgozta. Ezzel párhuzamosan levéltári kutatásokkal, utazásokkal adatokat gyűjtött a magyar klasszicizmus építészetéről, amely munkája nyomán 1933-ban megnyerte az MTA pályázatát Rados Jenővel együtt. 1943-ban jelent meg közös munkájuk, A klasszicizmus építészete Magyarországon, ~ a történeti részt írta, Rados Jenő pedig a tipológiát. 1936-ban ~ a Franklin Társulatnál könyvszerkesztőként kezdett dolgozni, ahol a háború után megbízott vezető lett. 1950-ben rövid időt töltött a Műemlékek és Múzeumok Országos Központjánál, majd 1951-ben Fülep Lajos meghívta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Tanszékére, ahol haláláig tanított. 1952: kandidátus; 1961: doktor. Szerkesztőként vett részt A Magyarországi művészet története II., a Művészet és felvilágosodás c. tanulmánykötet [Szabolcsi Hedviggel], és a háromkötetes Művészeti Lexikon [Genthon Istvánnal] elkészítésében. Kiterjedt tudományos kutató munkásságának eredményeiről több száz cikke és tanulmánya jelent meg. 1974-ben egyetemi tanárként ment nyugdíjba az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, de azután is töretlenül folytatta előadásait és kutató tevékenységét. ~ nagy hatású pedagógus volt, lelkesültségével számos művészettörténész hallgatót az építészet felé irányított. Az európai klasszicizmus és romantika művészetéről összefoglaló igényű művét 1976-ban írta meg. Sokoldalú kutató volt, különösen kedvelt szakterületei közé tartozott a magyarországi angolkertek és a kismartoni és eszterházai színházak története, amelyekről számos írását jelentette meg. A történetiség mellett az építészek, festők társadalmi és szociális helyzetét is kutatta. 1984-ben építészeti szakszótárt szerkesztett. Élete utolsó éveiben számos írást publikált magyar kollégái tudományos munkáiról. Kapcsolatban állt a kor nagy művészettörténész egyéniségeivel (pl.: E. H. Gombrich, D. Frey, O. Kurz).
Főbb művei
•Olasz építészetelméletek a renaissance és a barokk korában, Budapest, 1926
• Leopoldo Pollack és Pollák Mihály, Archeológiai Értesítő, 1931
• A Garssalkovich-levéltár kerttervei, Budapest, 1931
• Építészeti tervek a 18. századból, Archeológiai Értesítő, 1935
• Dr. Bíró József, a bonchidai Bánffy-kastély, Erdélyi Tudományos Füzetek 75., Kolozsvár, 1935, és Magyar Művészet, 1936/1.
• A klasszicizmus építészete Magyarországon [Rados Jenővel], Budapest, 1943
• Magyar Építészettörténet, Budapest, 1952
• Kiss Bálint, a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, Budapest, 1952
• A magyar klasszicizmus építészeinek társadalmi helyzete, Budapest, 1953
• VÉGVÁRI L.–GENTHON I.–NÉMETH L.–~: A magyarországi művészet története II., Budapest, 1953
• Pollack Mihály (1773–1855), bibliográfiával, Budapest, 1960
• A Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1961
• A magyar reformkor művészete, Budapest, 1961
• rank Lloyd Wright, az organikus építőművészet mestere, Nagyvilág, 1963/8.
• Az Esztergomi főszékesegyház, Budapest, 1970
• Klasszicizmus, Budapest, 1971
• The English Garden in Hungary, Budapest, 1974
• Klasszicizmus és romantika, Budapest, 1976
• Építészeti szakszótár, Budapest, 1984
• E. GOMBRICH: Reneszánsz Tanulmányok, válogatta: ~, Budapest, 1985
• Az építészet és múltja, Válogatott tanulmányok, Budapest, 1988
• Budapesti magángyűjtemények, Majovszky Pál (1871–1935), Budapest, 1988/20.
• Fülep Lajos levelezése, Holmi, 1991. március 4.•
• Bíró József, Holmi, 1991. március 8.
• Arcképvázlat Hoffmann Editről 1888–1945, Magyar Nemzeti Galéria Évkönyv, Budapest, 1991
• Entz Gézáról a barát szemével, Magyar Szemle, 1993/7.
• Egy elfelejtett folyóirat, Holmi, 1993/7.
• Egy művészettörténész indulása (Emlékezések I.), Új Művészet, 1993/11.
• Művészettörténeti áramlatok (Emlékezések II.), Új Művészet, 1993/12.
• Tizenöt év a Franklin Társulatnál (Emlékezések III.), Új Művészet, 1994/1.
Válogatott irodalom
SZABÓ I.: ~ tudományos munkásságának bibliográfiája, Ars Hungarica, 1984. december 1.
SZABOLCSI H.: ~ köszöntése, Ars Hungarica, 1984. december 1.
ÁBRAHÁM K.: ~ köszöntése, Műemlékvédelem, 1984. XVIII/2.
SZÉKELY A.: ~ köszöntése, Hazai Tükör, 1984/4.
BIBÓ I.: ~, Holmi, 1985/8.
VIRÁG CS.: ~ Kossuth-díjat kapott, Művészettörténeti Értesítő, 1992/4.
MOJZER M.: ~, Művészettörténeti Értesítő, 1994/12.
SISA J.: ~ 1904–1995, Acta Historiae Academiae, 1994/95.
MAROSI E.: ~ (1904–1995), Ars Hungarica, 1995.
(Muladi Brigitta)