• 1913-15 Művészeti tanulmányokat folytatott a berlini Királyi Akadémián Philipp Franck irányítása alatt, ahol művész-tanári képesítést szerzett.
Miközben bottropi középiskolákban tanított, Essenben művészetet tanult. Tanulmányokat folytatott Thorn-Prikkerrel, aki színezett üvegablakokat készített, és rajzot oktatott. 1919-1920 között a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián Franz von Stuck rajzóráit és Max Doerner festészettechnikai óráit látogatta. Számos figuratív képet készített, valamint ecset-tus rajzokat Mittenwaldról.
• BAUHAUS
1920-tól Weimarban részt vett a Bauhaus mozgalomban, ahol előkészítő kurzust végzett és független tanulmányokat folytatott üvegmozaik készítésben. Ettől az időponttól számítva művészete – fotográfiáit és használati tárgy-terveit leszámítva – absztrakt. A Bauhaus alapító igazgatója által tervezett berlini házakhoz, illetve Gropius irodájának fogadószobájához készített színes üvegablakokat. Ezek összetett absztrakt kompozíciók, ahol egymás mellé helyezett sokrészű, színezett táblaüvegeket. 1925-ben Dessauba költözött a Bauhaus-zal. Mesternek nevezték ki. Tanulmányúton járt Olaszországban. Kifejlesztette homokfúvásos üvegfestményeit, egyre inkább letisztult geometriai kompozíciókban. 1926-ban teáspoharakat tervezett üvegből, fából, műanyagból és tipográfiai munkákba kezdett. Főleg fából és üvegből bútort tervezett.
1926-32 között sok fekete-fehér fotográfiát készített. Számos képet fotó-kollázsként dolgozott fel, többek között Bauhausos kollégáinak arcképeit.
1929 Vasily Kandinsky, Paul Klee és a Bauhaus mestereivel közösen 20 üvegfestményt mutatott be Zürichben és Baselben. Tömeggyártásra székeket tervezett. 1930-ban Albers igazgatóhelyettes lett a Bauhaus-nál, majd 1932-ben a Bauhaus-zal együtt Berlinbe költözött. Első önálló kiállításán üvegmunkáinak átfogó anyagát mutatta be 1920 és 30 között. 1933-ban a megmaradt tantestületi tagokkal együtt bezárták a Bauhaust. Berlinben fa és linómetszeteket készített.
• BLACK MOUNTAIN COLLEGE
1933-ban Meghívást kapott a Black Mountain Collegeba (North Carolina),
1936-40-ben Gropius meghívására szemináriumokat és előadásokat tartott a Harvard Egyetem Formatervezés Szakán.
1936-41 között amerikai galériákban több mint 20 önálló kiállításon mutatta be a Bauhaus korszakban készített üveg, illetve legújabb olajképeit. 1939-ben amerikai állampolgár lett. 1940-42 között őszi falevél-kollázsokat készített és hidegtűs eljárással kanyargó vonalú kompozíciókat. 1943-ban kezdte el Biconjugate és Kinetikus sorozatát két-figurás geometrikus sorozatokban.
1944-ben Ashevielleben nyomat-sorozatot készített, amelyben faforgács, parafa síkdombormű alapra helyezett geometrikus formákat. 1948-ban a Black Mountain College rektora lett a Yale Egyetemen, New Havenben.
1949-ben távozott a Black Mountain Collegeből. Mexikóba utazott. Kinevezték vendégprofesszornak a Cincinnati Képzőművészeti Akadémiára és a Pratt Intézetbe (Broklyn), ahol színelméletet tanított, és műhelymunkát vezetett. Belefogott a „Stukturális Konstellációk”, illetve „Vázlat transzformációk” című sorozatokba, ahol lineáris vonalak geometrikus rajzolata szándékosan homályos képet alkot, így többolvasatú látvány jött létre. Az elkövetkező 25 évben Albers elkészítette a „Konstellácíókat”, amelyek rajzok, sötét vinylite alapra készített fehér metszetek, rézmetszetek, mélynyomásos, dombornyomásos papírmunkák, amelyekhez rozsdamentes acélcsöveket, vésett márványt és aranyfüstöt használt fel.
• YALE EGYETEM
1950-ben Tisztelet a négyzetnek címmel sorozatba kezdett, melyben különböző színekkel létrehozott szorosan egymáshoz kapcsolódó négyzeteket alkotott.
Az elkövetkező 25 évben a témát olajfestmény, litográfia, selyemnyomat, falikárpit és különböző egyéb anyagok formájában is kibontotta.
1955-ben vendégprofesszorként visszatért Ulmba, a Hochschule für Gestaltungba. Ablakot tervezett az Abbot’s Chapel, St. John’s Abbey Church számára Collegerilleben (Minnesota). 1956-ban a Yale Egyetemen retrospektív kiállítása nyílt. Nyugalmazott egyetemi tanári címet kapott.
1957-ben a Német Szövetségi Köztársaság Tiszti Kereszt Érdemrendjének Első Fokozatát kapta és tiszteletbeli képzőművészeti doktorrá avatták a Hartford Egyetemen.
• KÉSŐI ÉVEK
1959-ben a Ford Alapítvány kutatói ösztöndíját nyerte el. 1961-ben elkészítette Két Kapu című üveg és bronz murális munkáját a Time&Life Building előcsarnokához, New Yorkban, illetve az Oklahoma City beli St. Patrick templom tégla oltárfalát. 1962-ben az Oregon Egyetemen tanított (Eugene). A Yale Egyetem Képzőművészeti Díszdoktorává avatták. Murális kompozíciót készített a manhattani Pan Am Building előcsarnokához. 1966-ban kinevezett vendégprofesszor a University of South Floridán (Tompa). Jogi díszdoktorrá avatták a University of Bridgeporton (Connecticut). 1967-ben elnyerte a Carnegie Institute díját a Pittsburghi Nemzetközi Kiállításon szereplő festményéért. Elkészítette a Rochester Technológiai Intézet számára Növekedés című festett, murális munkáját, illetve a Tudományos Intézet számára RIT Loggia Wall című téglafalat. 1968-ban Lovagkereszti érdemrendet kapott az NSZK-tól. Kuratóriumi tag lett a Nemzeti Művészeti és Irodalomtudományi Intézetben. (N.Y.)
1969-ben díszdoktorrá avatták az Illionis Egyetemen, illetve a Minneapolis School of Arton és a Kenyon Collegeon. 1970-ben elköltözött New Havenből Orange-be és még ebben az évben Bottrop díszpolgára lett. 1971-ben önálló kiállítása után, Metopolitan Museum of Art számára 13 festményt és 58 nyomatot adományozott. A múzeum először szentelt retrospektív kiállítást élő alkotónak. Aranyérmet nyert grafika kategoriában a Skowhegan School of Painting and Sculptures-ben (Maire). Képzőművészeti díszdoktora lett a Washington Universitynek. (St. Louis)
1972-ben acélszobrot tervezett – Two Supraportas – a Westf-lischichte bejáratához, Ikrek címmel. Rozsdamentes acél murális relief munkát készített a Grand Avenue National Bank előcsarnokába és Támaszkodó alak címmel mozaik-csempés murális munkát alkotott a Celanese Building előcsarnokához New Yorkban. Díszdoktori címet kapott a Maryland Institute and College of Artnál, Baltimoreban. Norvégiában, aranyérmet nyert az Első Grafikai Biennálén.
1973-ban megjelent Josef Albers Formuláció-Artikuláció című műve. Megtervezte a „Standford Fal”-at, ami egy kétoldalú, szabadon álló, tégla, gránit és acél fal. (1980-ban állították fel a Lori-ta Mall, Standford Universitynél.)
A College Art Association-tól kíváló művész tanári díjat kapott, a York University pedig tiszteletbeli jogi doktor címet adományozott neki.
Kuratóriumi tag lett az Amerikai Művészeti és Irodalomtudományi Akadémián Bostonban. 1974-ben rendkívüli Akadémiai taggá választották a berlini Művészeti Akadémián. 1975-ben a brooklyni Pratt Institute Képzőművészeti Díszdoktora lett. 1976-ban New Havenben halt meg és Orange-ben temették el.
• 1976-77-ben újra felfedezték Albers figuratív rajzait és a Bauhaus – korszakban készült fotográfiáit. 1978-ban állandó kiállítóhely nyílt Albers munkái számára a Yale Egyetem Galériájában, ahol az Albers Alapítvány által ajándékba adott 64 festmény és 49 nyomat látható. 1983 Bottropban megnyílt a Josef Albers Múzeum, amely helyet biztosít az Albers Alapítvány által ajándékozott 91 festménynek és 234 nyomatnak. E múzeumból érkezett 2004-ben Veszprémbe a válogatott kiállítási anyag, amely 34 művet tartalmazott.
• 1988-ban a művész születésének száz éves évfordulója alkalmából Josef Albers: Retrospektív címmel kiállítás nyílt New Yorkban a Solomon R. Guggenheim Múzeumban, majd Bottrop testvérvárosában, Veszprémben: Képek és grafikák címmel (Művészetek Háza Csikász Galériája, Veszprém).
A cikk lejjebb folytatódik.