Édesanyjától, Antalffyné Fridrik Mária szobrászművésztől kezdett el tanulni, majd az Iparrajziskola után, 1938-1943 között a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult tovább Orbán Antal növendékeként. Az 1940-es évek elején tűnt fel szobraival, melyeket anyagszerűség, tömörség, zártság, kisplasztikáiban pedig a monumentális hatásra való törekvés jellemzett (Tánc-dombormű, 1943; Székiló Zsuzsanna, 1943). Az 1940-es években készített terrakotta karikatúraszobrokat is (Weöres Sándor, Hamvas Béla, Szentkuthy Miklós). Épületplasztikákat, az 1950-es években bábokat készített. Az 1960-as évek eleje óta kerámiával foglalkozott. . A grafika is jelentős volt művészetében. Az 50-es évektől ismertek papírkivágat-kollázsai, s ezt a technikát későbbi munkáin is alkalmazta. A 80-as években héber és magyar nyelvű vallásos szövegeket másolt műveire, az írásokat színes papírokkal, kivágott alakokkal díszítette.
Irodalom
EMBER M.: Antalffy Mária grafikái és szobrai Székesfehérvárott. Magyar Nemzet, 1981. március 6.
SZABÓ J.: Antalffy Mária és Gádor Magda kiállítása. Új Élet, 1984. május 1.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1943 • Alkotás Művészház [Czene Jánossal]
1947 • Művész Galéria, Budapest [Csabai Rott Margittal]
1981 • Fejér Megyei Művelődési Központ Galériája, Székesfehérvár
1984 • Nagy Balogh János Terem, Budapest [Gádor Magdával].
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.