1900-ban hosszantartó betegsége alatt rajzolni kezdett, Michelangelo rajzait másolta a nagyapjától kapott könyvből. 1902-1905-ben a kijevi Ecole de Beaux-Arts-on először festeni tanult, majd átiratkozott szobrászatra. Tanárait nyíltan kritizálta akadémizmusukért, ezért kizárták az iskolából. 1906-1908 között volt az első egyéni tárlata Kijevben. Moszkvában dolgozott és több kiállításon szerepelt.1908-ban Párizsban beiratkozott az Ecole des Beaux-Arts-ra. 1910-1914 között minden évben részt vett a Salon des Indépendants-on. Az újságok kigunyolták kubizáló szobrait. 1912-ben iskolát nyitott Párizsban. Elkészítette az első, konkáv formákból szerkesztett szobrát, a Femme Marchant-t.Tagja lett a «Section d’Or»-nak, rendszeresen részt vett kiállításaikon. 1913-1919-ben szerepelt a budapesti Művészház csoportos tárlatán, és a New-York-i Armory Show-n. Egyéni kiállítása volt a berlini Der Sturm galériában. «Sculpto-peinture», színezett féldomborművek készítése. 1920-ban egyéni tárlattal szerepelt a Velencei Biennálén, a Telegrafo Livorno kritikusa cikkében nevetségessé tette. 1921-ben feleségül vette Angelica Bruno-Scmitz szobrásznőt. 1921-ben iskolát nyitott Berlinben. 1923-1929-ben az Egyesült Államokba költözött. Iskolát nyitott New Yorkban, nyári iskolát Woodstockban. Szabadalmaztatta találmányát, az «Archipeinture»-t. 1933-tól az ötvenes évek végéig több amerikai egyetemen tanított és tartott előadásokat. Részt vett a Moholy-Nagy László által alapított chicagói «Új Bauhaus » munkájában. 1939-ben alkotásait eltávolították a náci Németoszág múzeumaiból. 1948-ban bemutatta első, belülről megvilágított, átlátszó szobrát. 1950-1951-ben előadókörútat tett az Egyesült Allamok déli városaiban. 1952-ben UNESCO-küldötté nevezték ki. Egyéni kiállítása volt a Sao Paolo-i Musée d’Art Moderne-ben. 1953-ban Az International Institute of Arts and Lettres tagjává választották. 1955-1956 között hat német városban állított ki. 1960-ban Archipenko és ötven műkritikus írásával megjelent az Archipenk Fifty Years 1908-1958 című könyv. 1963-1964-ben szobraiból, rajzaiból és grafikáiból nagyszabású kiállítást rendeztek Rómában, Milánóban és Münchenben.
Irod.: HANS HILDEBRANDT: Alexandre Archipenko, Ed. Ukrainske Slowo, Berlin, 1923; DONALD H. KARSHAN: Archipenko, Scilpture, Drawings and Prints, 1908-1963, Centre College, Kentucky, 1985.
A cikk lejjebb folytatódik.