1915–1919: Magyar Képzőművészeti Főiskola; mesterei: Deák-Ébner Lajos, Bosznay István, Glatz Oszkár, Vaszary János. 1920-ben tanulmányait megszakítva Bécsbe költözött. 1922-ben visszatért Budapestre, és 1923-ban befejezte a főiskolát. 1924-1925-ben rövid tanulmányutat tett Párizsba és Rómába. 1925-ben az Új Művészek Egyesületének egyik alapító tagja volt, és még ebben az évben részt vett meghívottként a Képzőművészek Új Társasága II. kiállításán. 1925-1926-ban egy évet töltött Párizsban ösztöndíjjal. 1927-ben férjhez ment Árkay Bertalan építészhez. 1928-1930 között férjével együtt a Római Magyar Akadémián töltött két évet. Az eredetileg festőnek tanuló Sztehló Lili 1927-től apósa, Árkay Aladár ösztönzésére kezdett üvegfestéssel foglalkozni. Festett üvegein kezdetben a Nagy Sándor-féle szimbolikus-szecesszió és az art deco hatása mutatható ki, míg a harmincas évek első felében készült alkotásain már a kubizmus, a konstruktivizmus, az expresszionizmus és az itáliai novecento stíluselemeit ötvözte egymással. Ő volt a két világháború közötti időszak hazai és külföldi iparművészeti, képzőművészeti és egyházművészeti kiállításainak az egyik legsikeresebb résztvevője, melyet számos díja és elismerése is tanúsított. A harmincas évek második felétől stílusa archaizálódott, kifejezésmódja megfáradt, és egyre sematikusabb megoldásokat alkalmazott. A háború után készült ablakait konzervativizmus és a már bevált formulák alkalmazása jellemezte.
Díjak/ösztöndíjak
1929 • Magyar Akadémia-ösztöndíja, Róma
1930 • Iparművészeti kiállítás, Nagydíj, Monza (I)
1933 • V. Milanói Triennálé, Grand Prix, Milanó
1934 • Világkiállítás, Nagydíj, Brüsszel
1937 • Világkiállítás, Nagydíj, Párizs
1938 • Iparművészeti Társulat aranyérme.
Irodalom
NAGY Z.: Árkayné Sztehló Lili üvegablakai. Magyar Iparművészet, 1935/4., 104–105.
JAJCZAY J.: Árkayné Sztehló Lili üvegfestményei. Magyar Iparművészet, 1938/1., 13–14.
CSERNYÁNSZKY M.: Árkayné Sztehló Lili festett üvegablakai. Szépművészet, 1942/1., 81–82.
SOMOGYI A.: Árkayné Sztehló Lili művészete. Vigilia, 1960/5., 274–279.
Művészeti Lexikon, 4. kötet. R–Z. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968, 489.
PANDUR J.: Árkayné Sztehló Lili üvegablakai és Kolbe Mihály mozaikjai a mohácsi Csatatéri-emléktemplomban.Baranyai Művelődés, 1976/2.
SZ. KÜRTI K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Hajdú-Bihar Megyei TanácsV. B. Művelődésügyi Osztály, Debrecen, 1977, 159, 185.
P. SZŰCS J.: A városmajori templom építéstörténete és kora. Ars Hungarica, 1977/1., 61–85.
P. SZŰCS J.: Buda „Saint Chapelle-je”. Árkayné Sztehló Lili ablakai a városmajori templomban. Budapest, 1977/8., 24–26.
PUSZTAI L.: Árkayné Sztehló Lili (1897–1959) emlékkiállítása. OMF Magyar Építészeti Múzeum, Székesfehérvár (kat.), 1981
ERDŐSSY B.: Korunk magyar egyházművészete. Budapest, 1983, 22, 51, 53.
Magyar művészet 1919–1945. Akadémia Kiadó, Budapest, 1985, 65, 75, 78, 94, 100, 110, 135, 141, 220, 221, 359, 416, 417, 817.
P. SZŰCS J.: A római iskola. Corvina Kiadó, Budapest, 1987, 5, 18, 34, 38–40, 50, 53, 54, 62, 65, 70, 76, 86, 88, 106, 117, 124.
MENDÖL ZS.: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs, 1991, 236–239.
OLTVÁNYI I.: Még egy bomba a Városmajorra. In Művészeti krónika. Összegyűjtött írások. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1991,101–106.
Saur Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, 5. kötet. München–Leipzig,K. G. Saur, 1992, 101–102.
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 1. kötet. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999, 78–79.
BEKE L.-GÁBOR E.-PRAKFALVI E.-SISA J.-SZABÓ J.: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, Corvina Kiadó, 2002, 237, 238.
SZŰCS E.-DÖRGŐ M.-FÖLDÉNYI GY.-FŰRI J. -GONZALES G.-OBRECZÁN GY.: A megfestett fény. Díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig. Budapest, Geobook Könyvkiadó, 2005, 114, 117, 118, 119.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1981 • Emlékkiállítás, OMF Magyar Építészeti Múzeum, Székesfehérvár.
Válogatott csoportos kiállítások
Csoportos kiállítások
1930 • Iparművészeti kiállítás, Monza (I)
1931 • A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1933 • Klebelsberg Kunó-emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1933 • V. Milánói Triennálé, Milánó (I)
1934 • II. Arte Sacra, Róma (I)
1934 • Világkiállítás, Brüsszel (B)
1936 • VI. Milánó Triennálé, Milánó (I)
1937 • Modern Monumentális Művészet kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1937 • Világkiállítás, Párizs (F)
1938 • Első Magyar Iparművészeti Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
1938 • III. Arte Sacra, Róma (I)
1940 • VII. Milánói Triennálé, Milánó (I)
1941 • Egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
• Fővárosi Képtár, Budapest.
• Magyar Építészeti Múzeum, Budapest
• Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest.
A cikk lejjebb folytatódik.