1934-40: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar. Munkássága során különböző állami tervezővállalatoknál (ÉTI, MATI, ÁÉTV, Lakóterv, KÖZTI) volt tervező építész, modern funkcionalista lakó- és középületeket egyaránt tervezett. Az 1950-es években részt vett több vidéki város (1959: Ózd; 1959: Gyöngyös; 1959: Pécs; 1961: Várpalota) rendezésének tervpályázatában, melyeken különböző díjakat is nyert. Jelentős szerepe volt Kazincbarcika városrendezésében, ahol az új városrész lakóépületeinek egy részét is tervezte (1951-60), az ÁRT mellett. A budapesti Lágymányosi lakótelep tervezésének és megépítésének első szakaszában is fontos részt vállalt, ahol lakótelepi házak (1000 lakás) és a korszerű bölcsőde fűződik nevéhez. 1960-63 között épül meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rezső téri kollégiuma és az egri Tanárképző Főiskola leánykollégiuma (1962-64). Az egykori Magyar Színház, a máig ideiglenes Nemzeti Színház átépítésére kiírt tervpályázat győztese, a teljesen és korszerűen átalakított színházépületért (1963-66) 1973-ban Ybl-díjat kapott. Ugyancsak az ő tervei alapján építették át a Pesti Színházat a Váci utcában (1964-67). Fő tervezője az algériai olimpiai stadionnak (1965-72), ahol nemcsak az egyedi épület, hanem komplex „sportváros” megalkotója. A megvalósult épület nagy nemzetközi elismerésben részesült.
Irodalom
PERÉNYI I.: Kompozíciós törekvések várostervezési gyakorlatunkban, in: Magyar Építőművészet, 1955/3-5.
GYÖNGYÖSI I.: Budapest épülő új lakótelepei, in: Magyar Építőművészet, 1957/1-2.
MF137
HOFER M.: Nemzeti Színház, Budapest, in: Magyar Építőművészet, 1967/1.
JAKAB Z.: Pedagógiai Főiskola leánykollégiuma, Eger, in: Magyar Építőművészet, 1969/3.
Nemzeti Színház (épületismertetés), in: Magyar Építőművészet, 1972/3.
SZITTYA B.: Olympiai Stadion, Algír, in: Magyar Építőművészet, 1973/2.
