1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot.
Irodalom
BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1927 • Műcsarnok, Budapest
1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1943 • Műbarát [Marosán Lászlóval, Kemény Lászlóval, Gömöri-Reidl Idával].
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
