1931: újvidéki kereskedelmi középiskola; 1928-31-ben az újvidéki Barta és Társa cégnél kereskedő, kitanulta a fényképész szakmát; 1931-41-ben uo. fényképész; 1941-46 között Újvidéken önálló üzletet és műtermet vezetett; 1947-70 között az újvidéki Orvostudományi Kar és Tartományi Főkórház orvosi fényképésze. A Magyar Szó és a 7 Nap külmunkatársa. Fotói a Medicinski glasnik c. orvosi szaklapban, írásai a Jugoszláv Fotószövetség lapjában, a Foto Kino Revijában jelentek meg. A fotográfia mint művészet fiatal kora óta foglalkoztatta. Először 1937-ben állított ki egy újvidéki tárlaton. A város motívumai és a szociális tematika érdekelte. 1946-ban a fotóamatőr mozgalom megalapítója Újvidéken. 1938: az I. Nemzetközi Fotókiállítás Díja, Debrecen; 1942: az Idegenforgalmi Pályázat aranyérme, Újvidék, az Országos Fotókiállítás bronzérme, Nagyvárad; 1955: a Jugoszláv Fotószövetség Fotóművészet mesterjelöltje címe; 1957: a Művészi Fényképezés Nemzetközi Szervezetének AFIAP titulusa; 1972: Aranyszem (a legrangosabb fényképészeti elismerés a Vajdaságban A mezőgazdaság fejlődése c. triptichonjáért); 1998-ban elsőként ő kapta meg a Jugoszláv Fotószövetség újonnan megalapított Életmű-díját.
Irodalom
DORMÁN L.: Idők tanúja, Híd, 1981/12.
Ember és kora, Portréfilm. rend.: SLAVOJE HADŽIC: ~, Újvidéki TV, 1983. május 31.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1954 • Népi Technika Otthona, Újvidék
1974, 1981 • Branko Bajić Fotógaléria, Újvidék.