1931: kereskedelmi érettségi, majd amatőrként fényképezett. Reismann Mariann műtermében tanulta a fényképezést. A II. világháború alatt munkaszolgálatos volt, Sachsenhausenben szabadult fel. 1945-ben fényképész szakvizsgát tett, és az Orient Képszolgálat fotóriportere lett. 1945-47: Dolgozók Világlapja, majd 1947-49: Magyar Nap riportere, 1949: Szabad Nép, 1950: a Néphadsereg rovatvezetője. 1954-80 között a Fotó című lap szerkesztője. 1956-ban a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja, hosszú ideig elnökségi tag. Minden amatőr esemény, kiállítás, képbírálat, alkotótelep, előadás elmaradhatatlan szereplője volt évtizedeken keresztül. Az amatőrmozgalmat évtizedekig az ő személyisége, ízlésvilága határozta meg. Sok tehetség tanítója. A szocialista realizmusnak meggyőződésből mindvégig tántoríthatatlan híve maradt. A MÚOSZ fotóriporteri vizsgabizottságának tagja volt sokáig. Az ORWO-Pentacon pályázatok egyik szervezője.
Díjak/ösztöndíjak
1959 • AFIAP
1961 • Szocialista Kultúráért
1968 • Munka Érdemrend arany fokozata
1979 • Munka Érdemrend arany fokozata
1982 • MÚOSZ, Aranytoll
1988 • EFIAP.
Irodalom
[-HÁBÉ-]: Bence Pál vetít. Fotó, 1983/7.
(nekrológja): Fotóművészet, 1989/4.
Sz.K.J.: Bence Pál (1913-1989). Fotó, 1990. 2. sz. 50.
MARKOVICS F.: Fények és tények. Ötven éves a Magyar Fotóművészek Szövetsége. MFSZ-Folpress Kiadó, Budapest, 2006, 39.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1988 • Építők Művelődési Ház, Székesfehérvár • Szolnok Megyei Művelődési Központ, Szolnok.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1987 • Magyar Fotográfia ’87, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyüjteményekben
• Hagyatéka: Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
A cikk lejjebb folytatódik.