Autodidakta. 1967-1971: Békéscsabai Képzőművészeti Kör; 1971-1972: zebegényi Szőnyi István Szabadiskola, Balatonboglári kápolnatárlatok; 1971-1973: a békéscsabai Dürer Nyomda tanulója. 1977-ben részt vett a Leninvárosi (ma: Tiszaújváros) Kísérleti Műhely tevékenységében, ahol műanyag szobrokat készített. 1988-1994 között a Zebegényi Szabadiskola alkalmazottgrafika-tanára; mesterei: Gazsi Endre, Mokos József. 1975-től Szentendrén él. 1984: Pest Megyei Tárlat, Szentendrei Képtár, megyei tanács díja; 2002: Munkácsy Mihály-díj. A 70-es évek második felétől a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Galéria művészeti köre határozza meg kezdetben “underground” jellegű alkotótevékenységét. Anyaghasználatára – konstrukcióira és festményeire egyaránt – a változatosság, technikájára a leleményesség, kifejezésmódjára a humor jellemző (Rögzített lépés; Kerekeken gördülő angyal). Kedvelt témája a madár, amit azután a 80-as évek elején készült festményein is gyakran applikál (pl. tollak). A 70-es évek végén és a 80-as évek elején ~ festményein a sokszínűség, konstruktivista jelleg, a geometrikus-emblematikus, szürrealisztikus-absztrakt, újtárgyias stílus kísérhető figyelemmel. A 80-as években a STÚDIÓ 5. művészcsoportosulás légkörében festményei egyfajta társadalomkritikát közvetítenek. Előszeretettel alkalmaz munkáin írásjeleket, majd a keresztet (+) vagy az x-et, de ezek a mágikus-mértani formákra épülő munkák a csoport tagjaitól eltérő módon sokkal expresszívebbek, rituálisabbak vagy gesztus jellegűek (Esőisten siratja Mexikót; Mágikus vadászat; Égő kereszt; Indián karácsony). A 80-as évek egyben az Új Szenzibilitás korszaka is, ami ~nál egyfajta sajátos, egyszerre szentendrei, másrészt absztrakt-impresszionisztikus, konceptuális természetszemléletben jut kifejezésre (Tájfirkák; Tájbalett; Fekete horizont; Rózsaszín táj). ~ művészete sokkal vibrálóbb, élénkebb, színesebb, nyugtalanabb, mint ami a konceptualizmus alatt általában értendő. A 90-es évek első felében az ún. Halványfekete ciklus fémjelzi leginkább ezen periódusát. Festményei ezzel együtt absztrahálódnak, és az installáció műfajához közelednek; szerkezetüket tekintve pedig geometrizálódnak, de ahogyan szobrain is, egyszerre érződik rajtuk az újrealizmus, a neodadaizmus és a szürrealizmus hatása is.
Irodalom
HANN F.: ~ (kat: Új Vegyes, Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendrei Képtár, Szentendre, 1986)
NOVOTNY T.: Geometrikus absztrakció. ~ kiállítása, Művészet, 1987/3
HANN F.: ~ (kat., Art-''''éria Galéria, Woerden Stadtmuseum [NL], 1987)
NOVOTNY T.: Szimbolikus posztgeometria (~ művészetéről) (in.: kat., AKNAY-BEREZNAI-GUBIS, Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1987)
HANN F.: (kat. PENTATON 1., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1992)
NOVOTNY T.: ~ - Halványfekete (kat., Békéscsaba, 1995).
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások1983 • Műhely Galéria [Aknay Jánossal], Szentendre
1986 • Gyopár Klub, Békéscsaba
1988 • MM Galerie [Matyófalvi Gáborral], Utrecht • Vihar Galéria • Jantyik Mátyás Múzeum, Békés • Tégla Közösségi Ház, Békéscsaba
1995 • Halványfekete – (Teljes), Munkácsy Mihály Múzeum [Penyaska Lászlóval], Békéscsaba
