Kaposvárott Rippl-Rónai Ödön ösztönzésére kezdett festészettel foglalkozni. 1915-től másfél éven át a nagybányai művésztelepen tanult, mesterei Thorma János és Réti István voltak. 1929: Szinyei Társaság nagydíja: 1948, 1970: Kossuth-díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: érdemes művész; 1964: kiváló művész. 1916-ban bevonult, majd a keszthelyi katonai kórházba kerülve ismerkedett meg Egry Józseffel. 1918-ban leszerelt, már nem tanult tovább. Megismerkedett a modern festészeti irányokkal, kapcsolatba lépett Kassákkal és az aktivistákkal. 1921-ben Bécsbe költözött, itt jelent meg Graphik c. expresszív szimbolista albuma. 1923-1926 között Berlinben élt, 1923-ban és 1924-ben kiállított a Sturm helyiségében (Vörös Állat, 1924, elpusztult). 1924-től új stílust keres. 1927-ben Pöstyénbe költözött, ahonnan gyakran utazott Budapestre. Ekkor készül el megújuló stílusának első jelentős műve a Riviéra (1926-27). E korszak műveit a lírai megközelítés és sajátos színvilág mellett meditatív, filozofikus szemléletmód jellemzi. 1926-tól a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja, 1928-tól rendszeresen kiállít a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az avantgárd utáni, a „természetelvűséget” követő festészetének formai és esztétikai rendszerével a harmincas évektől a Gresham kör vezéregyéniségévé vált. Ebben az évtizedben születtek meg életművének legjelentősebb darabjai (Reggel, 1927-28; Tél, 1929; Önarckép sárga kabátban, 1930; Aratóünnepre menő lány, 1932). 1945-ben kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárává. 1948-1949 között a Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője volt. Elméleti állásfoglalásaiban mind a konzervatív naturalizmussal, mind a nonfiguratív művészettel szembehelyezkedett. Festészetére a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionisztikus stílus vált jellemzővé. Folyamatosan jelentette meg elmélet és önéletrajzi vonatkozású műveit (Írások a művészetről, 1947; Így éltünk Pannóniában, 1956; Utak Pannóniából, 1960; A múzsa körül, 1962; A múzsa udvarában, 1967; Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971; A kisebb világok, 1974; Feljegyzések éjfél körül, 1976; Egy festő feljegyzései, 1978).
Irodalom
GENTHON I.: ~, Művészettörténeti Értesítő, 1957/1-10.
GENTHON I.: ~, Acta Historiae Academiae Scientiarium, 1958
MOLNÁR ZS.: ~ csendéletei, Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959
GENTHON I.: ~, Budapest, 1964
PA-TAKY D.: ~, Budapest, 1972
DÁVID K.: ~ két falképe. Munkásállam, Történelem, Budapest, 1973.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1956 • Ernst Múzeum, Budapest
1962 • XXXI. Velencei Biennálé, Velence [többekkel]
1971 • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
1972 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1975 • Művészeti Akadémia, Moszkva
1977 • Somogyi Képtár, Kaposvár • Tihanyi Múzeum, Tihany
1985 • Ernst Múzeum, Budapest
1999 • Festőterem, Sopron.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
~ Emlékmúzeum, Marcali
Fővárosi Képtár, Budapest
G. d’Arte Moderna, Velence
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kunsthist. Museum, Bécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony.