Jómódú polgári családból származott. 1928-ban gimnáziumi érettségi vizsgát tett; 1928-1930: Pécsi József fényképészeti magániskolája. 1929-től szociofotókat készített, padokon alvó hajléktalanokat, munkásokat fényképezett. 1930: Berlinbe költözött, Renée Ahrlé reklámstúdiójában dolgozott. 1931: dr. Peter Weller fotóriporternek dolgozott, sok Besnyő Éva kép jelent meg Weller aláírással a Berliner Illustrierte Zeitungban. 1931 nyara: önálló portréműtermet nyitott. A baloldali magyar emigráns fiatalok kolóniájával tartotta a kapcsolatot, legjobb barátja Kepes György volt. A Neofot baloldali sajtóiroda közvetítésével jelentette meg riportképeit (Berliner Tageblatt képes melléklete, Querschnitt, Woche). 1932-ben Magyarországon cselédeket, parasztembereket fényképezett. 1932 őszén Hollandiába települt, férjhez ment John Fernhout holland operatőrhöz. 1934-1939 között Amszterdamban tartott fenn műtermet Carel Blazerrel együtt. Képeit az ABC Press forgalmazta. 1934-ben a BKVK (Művészetek Szövetsége a kulturális jogok megvédésére) tagja. Építészeti fotókat készített a De 8 en Opbouw tagjai számára. 1937-1939 között „fotófalakat” készített személyszállító hajók számára. 1940-ben az Alkalmazott és Iparművészek Szövetsége tagja. 1941-1944 között a német megszállás idején származása miatt nem dolgozhatott, hamis papírokkal bujkált, igazolványképeket készített ennivalóért. 1945 után gyermekeit nevelte, nem szerepelt a művészeti életben. 1970-ben bekapcsolódott a holland nőmozgalomba, a Dolle Mina dokumentátora lett. 1974-ben az Amszterdami Művészeti Alapítvány megbízásából fotósorozatot készített Női foglalkozások címmel. 1975-ben Te lány, csak most lettem igazán tudatos címmel könyvet adott ki a Dolle Mina első öt évéről. (Kincses Károly)
1910-ben született Budapesten egy liberális gondolkodású zsidó családban, ügyvéd apja után Blumgrund vezetéknévvel. Két lánytestvérével kiváló neveltetésben részesült, humán gimnáziumba járt. Gyermekkorától jó barátságban volt Friedmann Endrével [Robert Capa], akivel egy házban lakott. Első Rolleiflex gépét 1928-ban kapta, ekkor iratkozott be Pécsi József magániskolájába. 1930-ban Pécsinél vizsgát tett, majd szeptemberben Berlinbe utazott. 1930–1931-ben a René Ahrlé Labor des Berliner Reclame-Photographen-jében dolgozott. 1931. febr. 1. és júl. 1-je között Dr. Peter Weller fotóriporter mellett tevékenykedett, majd laboránsállást kapott a Deutscher Photodienstnél. Bekapcsolódott a baloldali politikai mozgalomba. Egyre több képe jelent meg a sajtóban, neve kezdett ismertté válni. Kepes György, Robert Capa, s a holland John Fernhout operatőr voltak barátai, utóbbival később össze is házasodtak. 1931-től önálló műtermet bérelt a Nachodstrasse-n. Riportképeit a Neophot baloldali sajtóiroda közvetítette. Fotói láthatók voltak, többek között, a Querschnitt, Atlantis, Sieben Tage, Die Woche, Deutsche Frauenzeitung lapjain. 1932-ben Londonban (The Modern Spirit in Photography) és Brüsszelben (Internationale Photographie) szerepelt kiállításokon szociális érzékenységű képeivel. Rövid időre hazalátogatott Magyarországra is. 1932-ben Amszterdamba költözött, ahol műtermet nyitott. 1933-ban kiállítása nyílt Amszterdamban, a Van Lier Galériában. Tagja volt a Holland Munkásfotó-mozgalomnak. 1934–1939 között elsősorban építészeti fotókat készített Linhoff 9×12-es gépével. Képei több jelentős lapban is megjelentek. Többször látogatott haza Magyarországra, szegénynegyedekben fényképezett. 1934-ben beadta fotóit a budapesti Országos Magyar Iparművészeti Társulat kiállítására is. 1936-ban részt vett a De Olympiade On der Dictatur (DOOD) amszterdami kiállításán, tagja volt a kulturális jogokért küzdő bizottságnak. 1937-ben kapcsolódott be a foto 37 nemzetközi kiállítás szervezésébe, amely a híres Stedelijk Museumban kapott helyet. Találkozott Brassaival, Florence Henri-val, Cartier – Bressonnal. 1942–1944 között illegális papírokat, fotókat készített. Második férjével, Wim Brusse-al a német megszállás alatt bujkálni kényszerült. Két gyermeke született. Barátságát Capával, Ata Kando-val örökre megőrizte. A háború után bekapcsolódott a feminista mozgalomba, a Dolle Mina mozgalomról készített fotódokumentációt. Nagy sikert aratott a Nők férfi-foglakozásban című sorozata. 1953-ban kiállítása nyílt New Yorkban a Museum of Modern Art-ban. 1958-ban az első velencei fotóbiennálén aranyérmet nyert. Azóta számos kitüntetésben, életműdíjban részesült holland és magyar részről egyaránt. 1999-ben életmű kiállítása nyílt Amszterdamban, Berlinben Dr. Erich–Salomon-díjjal tüntette ki a Deutschen Gesellschaft für Photographie. (E. Csorba Csilla)
Díjak/ösztöndíjak
1958 • Velencei Fotóbiennálé, aranyérem (I)
1994 • a holland kulturális minisztérium életműdíja (NL)
1999 • Erich Salomon díj, Deutschen Gesellschaft für Photographie, Berlin (D).
Irodalom
Fél évszázad munkája Éva Besnyő–Besnyő Éva, Amsterdam.Kiállítás a Műcsarnokban. Bp., 1986; Eva Besnyő/György Kepes, Mit anderen Augen, Berlin 1928–1930, Dirk Nilshen Verlag, 1987; Eva Besnyő’n halve eeuw werk. Reasearch: Tineke de Ruiter. Interwiew. Carrie de Swaan. Amsterdam, Feministische Uitgeverij Sara, 1982; Wechselwirkungen.Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik, Jonas Verlag, 1986; [-Hábé]: Besnyő Éva képei a Műcsarnokban, Fotó, 1986/11.
ALBERTINI, B.: Beszélgetés Besnyő Évával. Fotóművészet, 1987/1.
Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt, Magyar Fotográfiai Múzeum–Frederica Motta Editore, Milánó, 1998.
E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1933 • Van Lier Galerie, Amszterdam (NL) • Rotterdam (NL), Utrecht (NL)
1980 • Holland művészek portréi, Steedelijk M., Amszterdam (NL)
1981 • Művészportrék, Holland Intézet, Párizs (F)
1986 • Fél évszázad munkája, Műcsarnok, Budapest
1999 • Hommage Eva Besnyő életmű kiállítás, Amszterdam (NL)
2003 • Kiállítás a Spinoza Galériában, Budapest • életmű kiállítás, FOAM, Amszerdam (NL)
2008 • ATA & EVA (Ata Kandoval), HUP Gallery, Amszterdam (NL).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1936 • DOOD (Olimpia a diktatúra alatt)
1937 • Foto 37, Stedelijk M., Amszterdam (NL)
1952 • Photografie, Stedelijk M., Amszterdam (NL) • Post War European Photography, New York (USA)
1955 • Family of Man, MOMA, New York (USA).