1931-36: József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 1945-48: Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 1948: egyetemi doktorátus, 1967: kandidátus, 1986: akadémiai doktor.
Építészmérnök diplomájának megszerzését követően építésvezető, 1938-50: a Budapest főváros II., majd XIII. (műemléki) ügyosztályán dolgozott. 1950-52-ben Városépítési Tervező Iroda tervezője, 1962 és 1976 között az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője, egy évtizeden át a gyűjteményi részleg és a fotótár élén állt. Közben 1973-ban megalapítója az intézmény szervezetében létrehozott Építészeti Múzeumnak. Hivatali munkájában a hazai műemlékvédelem egyik legtekintélyesebb szakembere, kutatóként az üvegművesség nemzetközi rangú ismerője volt. Kandidátusi és nagydoktori értekezésének témája a magyar, illetve az európai üvegművészet. Számos kisebb-nagyobb tanulmányt és tudományos igényű recenziót publikált szakfolyóiratokban.