1937: Képzőművészeti Akadémia, mestere: Jerolim Miše. 1941-42: Vajdaságban bujkált, majd családjával Budapestre költözött, 1943: Erdélybe deportálták. 1945: belgrádi Képzőművészeti Akadémia, mesterei: Djordje Andrejević Kun, Petar Lubarda. 1947-48: mesterei Zágrábban Ljubo Babić, Belgrádban Marko Čelebonović. 1949: a belgrádi Képzőművészeti Akadémia tanára, 1973-78: a Képzőművészeti Karon festészetet tanított. 1982: Forum Képzőművészeti Díj.
Szabadkán kezdett festészettel foglalkozni. A Híd c. folyóirat 1938-as kiállításán tűnt fel. Társadalmilag elkötelezett témák foglalkoztatták, ugyanakkor a szocialista realizmus hagyományos eszköztárát nem tudta elfogadni, s ezzel elszigetelődött. A modern képzőművészeti irányzatokat képviselő művészekhez csatlakozott, de számukra ~ túlságosan hagyományos művészetet képviselt. Sajátos stílusa valamennyire az expresszionizmussal rokonítható, geometriai egyszerűsítésre törekedett. Életének utolsó két évtizedében elszigeteltsége csak fokozódott, kimaradt mind a belgrádi, mind a szabadkai, újvidéki képzőművészeti életből, művei megsemmisítésének gondolata is felmerült benne. Hátrahagyott alkotásai (250-300 kép) csendéletek, tájképek, portrék, figurális kompozíciók.
Irodalom
TOLNAI O.: ~, 1984, in: A meztelen bohóc. Képzőművészeti esszék, Újvidék, 1992
VÖLGYI E.: Egy úttörő halálára: ~ (1918-1984), Üzenet, 1984/11.
KALAPIS Z.: Életrajzi kalauz. ~, Üzenet, 1994/9.
SEBŐK Z.: Bácskai portrévázlatok 1., Tűző napon (~) 1987, in: Életjátékok, Budapest, 1994.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1952 • Grafikai Galéria, Belgrád
1954 • Szabadka
1955, 1957 • a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének Galériája, Belgrád
1958 • Szerb Nemzeti Színház, Újvidék
1958 • Művészeti Galéria, Óbecse
1958 • Kiállítóterem, Zenta
1965 • Modern Művészetek Múzeuma, Belgrád
1972 • Grafikai Galéria, Belgrád
1973 • Képzőművészeti Találkozó, Szabadka
1983 • Forum Klub, Újvidék
1986 • Cvijeta Zuzorić Művészeti Pavilon (retrospektív), Belgrád.