A művész 1952-ben született Nápolyban, majd 1970-ben Rómába költözött építészetet tanulni. Az 1980-as Velencei Biennálén nemzetközi elismeréseket aratott, majd számos egyéni kiállítást rendezett a világ főbb múzeumaiban: Whitechapel, London (1983); Nationalgalerie, Berlin (1984); Fundacion Caja, Madrid (1987); Sezon Múzeum, Tokió (1994) és a Metropolitan Múzeum, New York (1997).
2004 április végéig volt látható Új Művek című kiállítása Dublinban. Ez a kiállítás a nemzetközileg ismert művész első, nagyszabású írországi kiállítása, ami 60 művet, köztük 20 festményt, 10 pasztellt és 30 vízfestményt mutatott be. Az összes kiállított mű Clemente, a New York-i Guggenheim Múzeumban 2000-ben tartott retrospektív kiállítása óta készült, és először volt látható a nyilvánosság előtt.
Clemente az olasz Transavanguardia-csoport tagjaként kapott nemzetközi figyelmet az 1970-es évek végén és az ’80-as évek elején. Ebben az időszakban nemzetközileg is nagyobb volt az érdeklődés a festészet iránt, mint azt a Julian Schnabel és Anselm Kiefer által elért sikerek is mutatják. Clemente a kezdetektől fogva igen személyes látásmódot alkalmazott, a kultúrák egymást metsző diverzitásából és a különböző stílusokból alkotta meg saját vizuális és konceptuális ötleteit. Sokat utazott Európában, a Karib-szigeteken, Egyiptomban, Japánban, Új-Mexikóban és Indiában, ami nagyban befolyásolta műveit, mintegy felszabadítva a művészi energiákat az alkotás hagyományos korlátaitól.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1983 • Whitechapel, London
1984 • Nationalgalerie, Berlin
1987 • Fundacion Caja, Madrid
1994 • Sezon Múzeum, Tokió
1997 • Metropolitan Múzeum, New York
2000 • Guggenheim Múzeum, New York
2004 • Dublin