Diener-dénes Rudolf - artportal.hu

hirdetés

Névváltozat: Rezső
Elhalálozott: Budapest, 1956. augusztus 3.
Szerző: Matits Ferenc + Magyar Képzőművészek Franciaországban

Két polgárival szülővárosában borbély-, nyomdász- és paszományosinas, majd Budapestre utazik és előtanulmányokat folytat az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamán Pap Henriknél. 1909-10: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Ferenczy Károly növendéke, 1913-ig megszakításokkal látogatja a főiskolát. 1916-ban Bécsben képzi magát. 1917-ben az Iványi Grünwald Béla által vezetett kecskeméti művésztelepen, majd a Haris-közi szabadiskolában Rippl-Rónait Józseftől tanult. 1919-ben a nyergesújfalui művésztelepen és a kecskeméti művésztelepen dolgozik, Kecskemét városa számára kétkoronás szükségpénzt tervez.

Külföldön Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában járt tanulmányúton. Művészetére legnagyobb hatással az 1924 és 1931 közötti franciaországi tartózkodás bírt, amikor Párizs élt, de Bretagne-ban és Normadiában is megfordult. 1934-ben a Lipótvárosi Kaszinó díját, 1937-ben a Szinyei Társaság Tájkép-díját, 1946-ban a Szinyei Társaság Nagydíját nyerte el. 1948-ban kultuszminisztériumi munkajutalommal, 1949-ben Pro Arte-díjjal és a Művészeti Tanács emlékplakettel tüntette ki 60. születésnapja alkalmából. 1952-ben elnyerte a II. kerületi Magyar Szovjet Baráti Társaság díját. A KUT, a Szocialista Művészek Csoportja, az OMIKE, a Gresham-kör, a szentendrei Régi Művésztelep tagja volt. 1945 után Budapesten és Szentendrén működött, alkotott Zsennyén és Sárospatakon is.

Főként posztimpresszionista jellegű tájképeket és csendéleteket festett. Intim szobabelsőit, lírai városképeit, bensőséges csendéleteit és portréit olajfestékkel hozta létre, e mellett az akvarell- és pasztelltechnika kiváló mestere is volt. Munkái gyakran szerepelnek budapesti aukciókon. Családja művészete bemutatására Toulouse-ban emlékházat működtet.

Irodalom

N. N.: Diener-Dénes festménye. Színházi Élet, 1923/11. 48-49.

ELEK A.: Diener-Dénes Rezső. Az Újság, 1924. március 16.
L. F.: Diener-Dénes Rezső gyűjteményes kiállítása a Belvederében. Színházi Élet, 1924/12., 36.
szky : Diener-Dénes Rudolf kiállítása. Ars Una, 1924/március, 243.

ÚJVÁRI P.: Zsidó lexikon. Budapest, 1929, 202.
OLTVÁNYI-ÁRTINGER I.: Diener-Dénes Rudolf művészete. Magyar Művészet, 1937/2., 37–46.
FARKAS Z.: Diener-Dénes Szinyei díjas. Magyar Művészet, 1937/március
KASSÁK L.: Diener-Dénes Rudolf kiállítása. Munka, 1937/január, 1661–1664.
KÁLLAI, E. (kat.), Fränkel Szalon, 1937
PÉTER A.: A hónap kiállításai. Tükör, 1937. február
FENYŐ GY.: Diener-Dénes Rudolf kiállítása a Fränkel-szalónban. Szép Szó, 1937/február, 77–78.
OLTVÁNYI-ÁRTINGER I.: Diener-Dénes Rudolf művészete. Nouvelle Revue de Hongrie, 1940/szeptember, 233–236.

KASSÁK L.: Vallomás tizenöt művészről. Budapest, 1942, 11.
KÁLLAI, E.: Modern painting in Hungary. New Hungary, 1946. november 25.
KELLÉR A.: Rudi. Szivárvány, 1947. február 15.
RABINOVSZKY M.: (kat., bev. tan.), Fővárosi Népművelési Központ, 1948
BEREND I.: Diener-Dénes Rudolf gyűjteményes kiállítás. Színház, 1948. május 25.
FÓTHY J.: Kiállítások. Szabad Művészet, 1948/7–8., 250.

OELMACHER A.: Diener-Dénes Rudolf kiállítása. Művelt Nép, 1955. november 6.
SALLAY M.: Diener-Dénes Rudolf kiállítása. Szabad Művészet, 1956/február 88-89.
RÓNAI M. A.: A Művész. Művelt Nép, 1956. augusztus 12.

GENTHON I.; Zádor A. (szerk.): Művészeti Lexikon I. Budapest 1965. 538.
FRANK J.: Emlékezés Diener-Dénes Rudolfra. Élet és Irodalom, 1966. július 30.
DUTKA M.: Az utolsó bohém. Magyar Nemzet, 1966. július 31.
FÜLEP L. (szerk.): A magyarországi művészet története I. Budapest, 1966, 525. 527.

M. HEIL O.: (kat bev.), Magyar Nemzeti Galéria, 1968
N. N.: Kis történet Diener-Dénes Rudolfról. Magyar Hírlap, 1968. július 3.

H. GY.: Diener-Dénes Rudolf festőművész…. Magyar Nemzet, 1968. július 3.

DUTKA M.: Az utolsó bohém. Nők Lapja, 1968. október 5., 14–15.

NÉMETH L: Modern magyar művészet. Budapest, 1968, 81.

TELEPY K. (kat., bev.), Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1969

LAJTA E. (szerk.) : Művészeti kislexikon. Budapest, 1973, 139.
PASSUTH K.: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925. Budapest, 1974, 49.
GACHOT, F.: Rudolf Diener-Dénes 1889-1956. New Hungarian Quarterly, 1976/64., 160–163.
GACHOT, F.: Diener-Dénes Rudolf. (monográfia). Budapest, 1976.

KMETTY J.: Festő voltam és vagyok. Budapest, 1976, 78.

BÉNÉZIT, E. (szerk.): Dictionnaire des peintres. 3. Paris, 1976, 573.

MIHÁNYFI E.:Művészek, barátaim. Budapest, 1977, 66-69, 158, 171, 177, 188, 208, 220.
KÉMETHL. (szerk.): Magyar művészet 1890-1919. I. Budapest, 1981, 322, 588, 589.
KÁLLAI E.: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Budapest, 1981, 296.

SZABÓ J.: A magyaraktivizmus művészete. Budapest, 1981, 37. 38.

MUCSI A.: (kat. bev.) Ferenczy Múzeum, Szentendre, 1982
ARADI N. (szerk.): A művészet története Magyarországon. Budapest, 1983, 464.

LYKA K.: Festőművészetünk a két világháború között. Budapest, 1984, 103.

KONTHA S. (szerk.): Magyar művészet 1919-1945. I. Budapest, 1985, 73, 76, 129, 130, 390, 446, 543, 596.

SEREGÉLYI GY. (szerk.): Festők, grafikusok adattára. Szeged, 1988, 132.

DÁKI P. (DIENER P.): (kat. bev.), Toulouse, 1988
HORVÁTH J.: (kat. bev.) Kaposvár, 1989
TÓTH A.: Szentendrei művészet 1945 után. In: LÓSKA L.: Pest megye képzőművészete. Szentendre, 1990, 11–13, 15, 18, 28.

OLTVÁNYI I.: Művészeti krónika. Budapest, 1991, 66–68.
Magyar Nagylexikon VI. Budapest, 1998, 567.
FITZ P. (szerk.): Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I. Budapest, 1999, 469–470.

ANDRÁSIG.; Pataki G.; Szücs GY.; Zwickl A.: Magyar képzőművészet a 20. században. Budapest, 1999, 59. 82.
CSERBA J.: A gerinces ember. Gyűjtők és Gyűjtemények, 1999/3., 54–6.
CROS, Ph. (kat.), Toulouse, 2000

Allgemeines Künstlerlexikon 27. München, Leipzig, 2000, 248.
MARKÓ L. (szerk.):Új Magyar Életrajzi Lexikon II. Budapest, 2001, 167-168.

KNOLL, H.: A második nyilvánosság. Budapest, 2002, 362.

KÖRBER Á. (szerk.): Magyar művészeti kislexikon. Budapest, 2002, 77-78.
SZABÓ Á. A. (szerk.): Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I. Nyíregyháza, 2002.
MATITS F.:A Haris-közi Képzőművészeti Szabadiskola. In: KÖVES SZ. (szerk.): Műhelyiskolák 1896-1944. Budapest, 2003, 49. VÁRNAI V. : Festőállvány: Diener-Rénes Rókus-kápolnája. Népszabadság 2003. szeptember 15.

KIESELBACH T. (szerk):Modern magyar festészet 1919-1964. Budapest, 2004, 24, 786.
WITTEK ZS.: Jegyzett magyar festőművészek almanachja. I. Budapest, 2005, 215.
CSERBA J.: Magyar képzőművészek Franciaországban 1903-2005. BudapesT, 2006, 57, 58, 318.
DON P., LOVAS D., POGÁNY G. (szerk.): Új magyar művésznévtár. I. Kecskemét, 2006.
TÓTH A.: A Szentendrei Régi Művésztelep. Budapest, 2007, 16, 36, 44, 47, 52, 53, 56, 61, 76, 136, 155, 157, 159, 162, 1967.
MATITS F.:A Nyergesújfalui szabadiskola a korabeli írások és a visszaemlékezések tükrében. In: WEHNER T. (szerk.): Szabadiskola Nyergesen, Tanulmánykötet, Nyergesújfalu, 2009, 19–27.
DIENER ZS.; DIENER P.; KOPÓCSY A.: Diener-Dénes. (monográfia, irodalomjegyzékkel) Budapest, 2010.

Bővebb életrajz

Az Ecole de Paris legmarkánsabb magyar képviselője volt Czóbel Béla szerint, kétszer is elnyerte a Szinyei Társaság tájkép-díját, élete utolsó éveit mégis a mellőzöttség, a közöny keserítette meg. A maga kereste megtakarított pénzéből (már tizenhárom évesen munkába kellett állnia) Budapestre utazott. Először az Iparrajziskolában, majd az Iparművészeti Főiskola esti tanfolyamán tanult rajzolni, és rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolát is látogatta, ahol Ferenczy Károly volt a mestere. A kecskeméti művésztelepen Iványi Grünwald irányítása mellett dolgozott. Első alkalommal 1911-ben, egy csoportos kiállításon szerepelt a nyilvánosság előtt,

1916-ban a Nemzeti Szalon Fiatalok című tárlatán Gulácsy Lajossal, Kmetty Jánossal, Dobrovits Péterrel, Nemes Lampérth Józseffel és Uitz Bélával együtt mutatta be képeit, 1918-ban pedig a Kassák Lajos szervezésében sorra kerülő MA-kiállítás résztvevői között találjuk. Első igazán jelentős, közel száz alkotását bemutató kiállítását 1924-ben a budapesti Belvedere galériában rendezte meg, és nagy sikert aratott. A képek eladásából annyi pénzhez jutott, hogy Párizsba utazhatott.

Miközben már Párizsban élt, egy festményével – a Budai táj jal – részt vett a KUT 1925. évi tárlatán. Párizsi tartózkodásának első évében rajzaiból és akvarelljeiből egyéni kiállítást rendezett a Galerie Nouvel Essorban. A Montparnasse magyar művész- és írótársaságának népszerű figurája lett. Barátai közé tartozott többek között Tihanyi Lajos, Major Henrik és Hevesi András, Illyés Gyula, Márai Sándor, de a nyelvi korlátok megakadályozták, hogy a francia és más nemzetiségű körökkel is közelebbi kapcsolatot teremtsen. Nehéz anyagi körülményeit enyhítette, hogy a rue Huchette magyar vendéglőjének, a Kis Pipának lett „köszönővendége” . Itt ismerkedett meg feleségével,

akivel 1929-ben házasodtak össze. A nyarat a bretagne-i Douarnez-ban töltötték. Diener Dénes itt sokat dolgozott, de nem festett, hanem főleg portrékat és tájképeket rajzolt. 1931-ben még részt vett a magyar művészek kiállításán az Editions Bonaparte-ban, de ezt követően – abban a reményben, hogy Magyarországon könnyebben fog boldogulni – eldöntötte, hogy feleségével és időközben megszületett fiával hazaköltözik Budapestre.

Az újrakezdés Budapesten sem volt könnyű. 1932-ben a kassai Kaszinóban rendezett egy kiállítást, ahol pénz helyett anyaggal, festékkel és vászonnal fizettek, de ez is segítséget jelentett ahhoz, hogy dolgozni tudjon. A már addig is franciás festészetet gyakorló Diener-Dénes további munkásságát végérvényesen meghatározták a Párizsban töltött évek, és ezt az 1937-ben, a Fränkel Galériában rendezett kiállítás is igazolta. Ahogy azt Péter András megfogalmazta: „Onnan hozta magával először is a kép autonómiájába vetett meggyőződését, amely a párisi modern festők s így az ő számára is lehetővé tette a természet hűséges ábrázolásától való elszakadást, egy absztrakciós törekvést, amely a formákat nem a látható valóságnak, hanem egyedül és kizárólag a kép törekvéseinek veti alá.”

A kiállításnak nagy visszhangja volt, több dicsérő kritika is megjelent róla, többek között Oltványi-Ártinger Imre és Kassák Lajos tollából, aki szerint Diener „festészetének lényege nem a tárgyak realista ábrázolása, hanem a belső impresszió művészi megfogalmazása”. A kiállítást követően Diener-Dénes elnyerte a Szinyei Társaság tájkép-díját is. Műveit kezdték vásárolni, és könnyebb éveknek nézhetett volna elébe, ha nem lép közbe a történelem.

1944-ben megszökött a deportálási menetből, és Hatvanból gyalog jutott vissza Budapestre. A pesti gettó egyik pincéjé- ben, az éhhalál szélén érte meg a felszabadulást. (Fia és lánya életét Kmetty János és Szőnyi István családja, illetve Dési- Huber István özvegye mentette meg.) A szabadság azonban csak rövid ideig tartott, és a szovjet mintára létrejövő kommunista diktatúra háttérbe szorította mindazokat, így Diener-Dénest is, akik nem akartak kiszolgálói lenni. Míg 1946-ban másodszor is megkapta a Szinyei Társaság díját, és 1947-ben még sor kerülhetett életében rendezett utolsó egyéni kiállítására, a következő évek zaklatásokat és művészi létezésének elhallgatását hozták. Egy napon hiába várta felesége a szentendrei állomáson, hazafelé tartva, a buszon szívroham érte.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások

1924 • Belvedere, Budapest

1925 • Nouvel Essor Galéria, Párizs (F)

1931 • Ernst Múzeum, Budapest

1933 • Kassa (SK)
1934 • Götz B. Ernővel, Budapest
1937 • Fränkel Szalon, Budapest (kat.)

1942 • Tamás Galéria Forgács-Hann Erzsébettel, Budapest
1948 • Népművelési Központ, Budapest (kat.)
1968 • Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)

1973 • Magyar aktivizmus története kiállítás. Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1982 • Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.)

1988 • Emlékkiállítás. Centre Artistique de Poudéous, Tolouse (F) (kat.)

1989 • Emlékkiállítás. Somogyi Képtár, Kaposvár (kat.)

1997 • Emlékkiállítás. Montesquieu (F)
2000 • Emlékkiállítás. Palais d’Assézat, Toulouse (F) (kat.)
2003 • Emlékkiállítás. Magyar Intézet, Párizs (F).

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások

1910 • Téli kiállítás, Művészház, Budapest

1915 • Őszi kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Téli kiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest
1917 • Fiatalok kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

1918 • MA III. demonstratív kiállítása, MA kiállítóterme, Budapest
1920 • Otthon Klub, Budapest

1922 • A Helikon III. kiállítása, Helikon Galéria, Budapest

1924 • Aurora Művészeti Rt., Budapest
1925 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Modern magyar grafika, Tamás Galéria, Budapest
1930 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest

1931 • Kollektív kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar posztimpresszionisták kiállítása, Könyves Kálmán Szalon, Budapest

1932 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Mukácsy-céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
• Jubiláris kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Őszi tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
1933 •Mukácsy-céh kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest
1934 •KUT kiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest •Mukácsy-céh kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Nemzeti képművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1935 • Mukácsy-céh kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Akvarell-kiállítás, Tamás Galéria, Budapest
1936 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar festőiség kiállítás, Fränkel Szalon, Budapest • OMKT jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Magyar festészeti kiállítás, Neumann & Salzer Galéria, Bécs (A)
1937 • KUT jubileumi kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Nemzeti képművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • A Nemzeti Szalon művészeinek kiállítása, Oslo (NOR)
1938 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1939 • Horthy Miklós jubiláris kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1940 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Új magyar akvarellek, Tamás Galéria, Budapest • Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest • Magyar rajz 500 éve, Szépművészeti Múzeum, Budapest
1941 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1942 •KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar akvarellek, Tamás Galéria, Budapest • Önarckép-kiállítás, Tamás Galéria, Budapest • Magyar művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest • OMIKE, Budapest
1943 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest • OMIKE, Budapest
1944 • A Székesfővárosi Képtár jubiláris kiállítása, Műcsarnok, Budapest • OMIKE, Budapest
1945 • I. Kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest • Szocialista Képzőművészek kiállítása, Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete (volt Ernst Múzeum), Budapest • Nemzeti Parasztpárt kiállítása, Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, Budapest • Szociáldemokrata Párt Képzőművész Társasága, Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, Budapest • Az első szabad Nemzeti kiállítás, régi Műcsarnok, Budapest

1946 • Magyar képzőművészetért I. Művészeti kiállítás, Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, Budapest • XXXI. Kiállítás, Alkotás Művészet, Budapest
1947 • A Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. szabad Nemzeti kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest • Törzstagok III. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A művész két arca, Alkotás Művészház, Budapest • XXXV. Kiállítás, Alkotás Művészház, Budapest • Második kiállítás, Fókusz Galéria, Budapest • Magyar Művészhetek reprezentatív kiállítás, Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, Budapest
1948 • 100 év festészete, Szalmássy Galéria, Budapest • XXXV. Kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest • Száz magyar művész, Fővárosi Képtár, Budapest • Képzőművészek a bányákról, az üzemekről, az újjáépítésről, Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Kiállítóhelyiségei, Budapest • Szinyei Társaság Tavaszi Szalonja, Nemzeti Szalon, Budapest • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Dolgozó nő és anya, Ernst Múzeum, Budapest • Exhibition of Contemporary Art in Hungary, London (UK)
1949 • Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Szépművészeti Múzeum, Budapest • 1919-es forradalmi képzőművészet, Dési-Huber Kör, Budapest • OMIKE, Budapest

1950 • I. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • II. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • A szentendrei művésztelep kiállítása, Szentendre
1952 • III. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • A szentendrei művésztelep II. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre• A Duna a festészetben, Türr István Múzeum, Baja • II. kerületi MSZT Képzőművészeti Kiállítás, II. kerületi Magyar Szovjet Baráti Társaság Székháza, Budapest
1953 • IV. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • A szentendrei művésztelep III. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1954 • V. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nyári tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • VI. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1956 • A szentendrei művésztelep jubileumi kiállítása 1926-56, Ferenczy Múzeum, Szentendre; Műcsarnok, Budapest

1957 • Magyar Forradalmi Művészet, Műcsarnok, Budapest
1960 • A felszabadult Budapest művészete, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest ??? Nemzeti Szalon
1963 • Oltványi Imre emlékkiállítás, Türr István Múzeum, Baja • A szentendrei művésztelep, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1964 • A szocialista képzőművészek csoportjának kiállítása 1934–44, MNG, Budapest
1965 • Expozitia artá plasticá socialista Ungara, Dalles Terem, Bukarest (RO) • A magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1968 • Kecskemét múltja a képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest és Katona József Múzeum, Kecskemét • A szentendrei festészet 40 éve, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1969 • Benczúrtól napjainkig, Megyei Művelődési Központ, Nyíregyháza
1972 • Tendinte constructiviste in artá plasticá Ungara, Dalles Terem, Bukarest (RO) • A magyar képzőművészet 100 éve Bács-Kiskun megye múzeumaiban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1973 • Magyar aktivizmus története, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

1996 • A László Károly gyűjtemény, Műcsarnok • A László Károly gyűjtemény, Fővárosi Képtár, Budapest • Nagybányai Művésztelep, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 20. századi magyar művészet Haas János gyűjteményéből, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg • 20. századi magyar művészet Haas János gyűjteményéből, Kassák Múzeum, Budapest
1997 • 20. századi magyar művészet Haas János gyűjteményéből, Városi Galéria, Nyíregyháza.