1960-65: Magyar Iparművészeti Főiskola, belsőépítészet, majd 1974: Budapesti Műszaki Egyetem, építészettörténet, Dr. Techn., 1981: a művészettörténet tudomány kandidátusa. 1997: Apáczai Csere János-díj.
1965-67 között az Iparművészeti Tanács titkárságának művészeti ösztöndíjasa; 1967-93-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanársegédje, adjunktusa, docense; 1993-ban egyetemi tanára; az Elméleti Intézet igazgatója. Oktatótevékenysége mellett 1975-88 között az Iparművészeti Múzeum főigazgató helyettese; 1988-92-ig a Rubik Stúdió tudományos tanácsadója; 1992-93 között az OMFB főtanácsosa; 1983-90-ben az Ipari Forma, 1992-94-ig a Design, 1994-től a Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja; 1984-ben az OMFB Ipari Formatervezési Tanács szakbizottságának, 1994-ben az Országos Akkreditációs Bizottság művészeti szakbizottságának tagja. Tudományos tevékenysége az ipari tárgykultúrával kapcsolatos. Fő kutatási területe a XX. századi magyar és egyetemes formatervezés története& különös tekintettel a közép-európai kapcsolatokra.