Apja, Falkoner Polykárp korai halála után mostohaapjától, Schultz János (1711 k.–1761) brandenburgi származású budai festőtől kezdett festeni tanulni. 1756-ban beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. 1761-től budai polgár, ugyanott házasodott 1763-ban. Adatokból ismert oltárképei közül ma csak a szécsényi ferences templomé (Portiunculai búcsú, 1775) van a helyén. Elpusztultak mennyezetfreskói a budai helyőrségi templomban és a budai karmelita kolostor lépcsőházában, fennmaradt a budakeszi plébániatemplom szentélyének kifestése (Mária mennybevitele). Valószínűleg portrékat is festett. Újabban fedezték fel a horvátországi ferences rendtartomány kolostorainak szállított, többnyire szignált oltárképeit az 1770-es évekből (A Szent Család, Assisi Szent Ferenc stigmatizációja, Jézus megkeresztelése, 1774, Nasic, ferences kolostor; Szent Didák, Szent Vendel, Nepomuki Szent János, 1774–79 között, Bród; Padovai Szent Antal-képek, Eszék, Šarengrad; Assisi Szent Ferenc stigmatizációja, Szent Katalin eljegyzése, Eszék, ferences templom, 1770-es évek), amelyek a bécsi akadémia késő barokk egyenstílusában készült, jó közepes kvalitású művek.• • Falkoner festőcsalád• • Falkoner György• • Falkoner József Ferenc
A cikk lejjebb folytatódik.