Félbeszakadt tanulmányait a belgrádi Iparművészeti Akadémia (Akademija Primenjene Umetnosti) díszlet- és jelmeztervező szakán folytatta 1955-57 között. 1965-1980 között ipari formatervezőként, majd divattervezőként dolgozik egy konfekciógyárban. 40 éves korától „szabad” művészként festészettel és grafikával foglalkozik: 1985-ig elsősorban akvarellel és rajzzal, majd később pasztellel. Tevékenysége – egy rövidebb salzburgi kitérőtől eltekintve – a Vajdasághoz, azon belül is Szabadkához kötődik, 1993-tól Kecskeméthez. 1992-ben a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely ösztöndíjasaként ismerkedik meg a zománcozással, ami a kilencvenes évek 2. felére fő kifejezési formájává vált, azóta rendszeres résztvevője a kecskeméti zománcművész alkotótelepeknek. Mindeközben továbbra sem szakadt el szülőföldjétől, így 1989-1998 között a szabadkai Q képzőművészeti csoport, 1991-1997 között a Hejcei Műhely tagja. Műveinek egy jelentős része „kényszerből” az általános emberi értékek, a demokrácia és a béke védelmében születtek, köztük 1992-es ún. performance-illusztrációja Babits 1918 táján készült verseihez, melyben akkori háborús félelmét fogalmazta meg. Jellemző rá, hogy egy-egy gondolatot, művet több technikában is feldolgoz, az utóbbi években elsősorban grafikában, pasztellel és festőzománccal vaslemezen. Tagja a Bács-Kiskun megyei Műhely Művészeti Egyesületnek.
Irodalom
Zománc, 1991-1993
IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1987 • 7-NAP Galéria, Szabadka
1989 • Staatsgalerie, Linz
1994 • Kamara Színház, Kecskemét.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1990 • Vajdasági Képzőművészek Szövetségének tárlata, Újvidék
1989-97 • a „Q-csoport” éves tárlatai, Szabadka és Palics
1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteménye • Kecskeméti Képtár.