Fejér Zoltán György 1951. március 11-én született Budapesten és gimnáziumi tanulmányait is itt végezte. Tanulóként, már 1968-ban a Magyar Távirati Irodánál és a Fővárosi Fotó Vállalatnál dolgozott. Fotói is 1968-tól jelentek meg folyóiratokban és szerepeltek országos kiállításokon. Érettségi után 1969-től 1982-ig a Főfotó Riport Részlegén fotóriporterként dolgozott. Egyedi megbízásokra 1969-től napjainkig készít fotóriportokat. 1972-ben fényképész szakvizsgát tett. 1971-től húsz éven keresztül a Magyar Eszperantó Szövetség által kiadott folyóiratok (Világ és Nyelv; Hungara Vivo, Budapesta Informilo) képanyagát fényképezte. 1984-ben már főállásban, fotóriporterként; ekkor vették fel a MUOSZ- ba. A két évtizedes tevékenysége elismeréseként 1991-ben a „Honorinsigno de H.E.A.”(=Hungara Esperanto Asocio) megnevezésű kitüntetést vehette át. 1982-1984 között a Fény SZÖV Reklámfotó Stúdióját vezette, majd 1985-1993 között a Képzőművészeti Kiadónál dolgozott felelős szerkesztőként. Ez alatt az idő alatt elvégezte a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet középfokú- és felsőfokú reklám szaktanfolyamait. 1993-tól szabadúszó fotósként dolgozik. 1972 és 2021 között huszonegy önálló fotókiállításon mutatta be művészi fényképeit. Alkotásait olyan, a korszakban fontos kiállítótermekben láthatták a nézők, mint a Ferencvárosi Pincetárlat (1972), vagy a Fiatal Művészek Klubja (1974). Felvette őt tagjai sorába a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Képzőművészeti Szakosztálya. Bemutatkozó tárlatát a Duna Galériában „Arcmások” címen 1990-ben rendezték meg. 1989 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, amelynek – az előzőekben röviden vázolt munkásságáért – az Életműdíját 2011-ben kapta meg. Írásai 1986 óta jelennek meg. Azóta 450 cikket és tanulmányt tett közzé. Fotótörténeti kutatásait 1994 óta 13 könyvben publikálta. Megírta a fotós szakma első, a fotótechnika- történetet részletesen taglaló tankönyvét (Szarka Klárával, Műszaki Könyvkiadó, 1999), amelyet már a második fotós generáció is használ . Közreadta Dr. Bárány Nándor és Dulovits Jenő biográfiáját is. Több könyvben publikálta a magyar fotóipar történetét. Ezek között a kötetek között angol-német nyelvű is van és az emlitettek megtalálhatóak Nyugat-Európai és Egyesült Államok-beli Könyvtárakban . Hazai és külföldi Múzeumok is őrzik munkáit. A rendszerváltásról készített fotóriport sorozatai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára gyűjteményének a korszakot dokumentáló részét képezik. Ezek a riportképek több történelemkönyvben, és tárlaton is megjelentek. Egyik alapítója a Magyar Fotótörténeti Társaságnak. A fotótörténet terén végzett munkásságáért 2022-ben a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át. A már említett 450 cikk egy részét a HVG ZRT által megjelentetett Műértő című folyóiratban publikálta 2002 és 2022 között. 1994 óta ír cikkeket a Fotóművészet című folyóiratba . Mára már megszűnt folyóiratokban, így a Fotómozaikban 40 cikke jelent meg. Az Akadémia Kiadó Medi ART néven közreadott folyóiratának pedig tíz évig vezette a fényképezéssel foglalkozó rovatát.
Díjak/ösztöndíjak
1975 • Koppenhága
1976 • Athén
1982 • Antwerpen
1983 • Budapest
1984 • Vancouver.
Megjelent könyvei:
1. Adalékok Vác fotótőrténetéhez, Vác, Dunakanyar Fotóklub, 1994, 106 oldal,
ISBN 963 04 3870 4
2. Magyar fényképezőgépek 1856-1966, Budapest, Soós Kereskedés, 1997,
ISBN 963-047693-2
3. Négy név – száz év fototechnika-történet, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997
ISBN 963-16-1391-7
4. Fotótörténet, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1999 (Szerzőtárs:Szarka Klára)
ISBN 963-16-1396-8
5. Hungarian cameras – Ungarische Kameras, Budapest, HOGYF Editio, 2001
6. Négy név – száz év fototechnika-történet, 2. kiadás, Budapest, HOGYF Editio, 2001.
ISBN 963-8484-50-0
7. Örök művek világa, tisztelgés Illyésnek, Budapest, HOGYF Editio,2002
(Szerzőtárs:Tasnádi László Dr.)ISBN 963-8484-57-8
8. Petzvaltól a Pajtásig: a magyar fényképezőgép-gyártás története, 1839-1966,
Budapest,HOGYF Editio, 2003,
9. A fény szerelmese, Dulovits Jenő fotóművész, feltaláló munkássága, Budapest, HOGYF
Editio, 2003, ISBN 963-84-84-58-6
10. Tudós fotós, dr. Bárány Nándor munkássága, Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum,
2008, ISBN 978-963-8383-75-4
11. Fényképíró masinák, Budapest, Tandem Grafikai Stúdió, 2019, ISBN 978-615-51-94-21-4
12. A magyar fotótechnika-történet tervezői, termékei, gyártói, Kecskemét, Magyar Fotográfiai
Múzeum, 2019, ISBN 978-615-6057-00-6
Irodalom
Photographers Encyclopedia International, 1839 to the present. Genf, 1997
VÉGH F.: Fekete-fehér, igen, nem. Váci Napló, 1972. május
BAKONYVÁRI Á.: Arcok és kezek a jellemről. Naszály, 1988/4.
KISCSATÁRI M.: Kettesben. Új Tükör, 1989. május
GERENCSÉR M.: Arcmások. Népszava, 1989. február 13.
Fejér Zoltán bemutatása. Pest megyei Hírlap, 1989. május 20.
KÜRTI Á.: Gépregény. fotoVIDEO, 2000. június.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1972 • Váci Múzeum, Vác • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest • Műszaki Főiskola Klubja, Pécs
1974 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1988 • Arcmások, Városi Könyvtár, Vác
1989 • Arcmások, Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest • Pesterzsébeti Művelődési Központ, Budapest • Margaréta Presszó, Vác
1990 • Arcmások és mások, Duna Galéria, Budapest
1996 • Párizsban, költők nyomában, Francia Intézet, Budapest
1998 • Józsefvárostól Párizsig, Salgótarjáni Fotógaléria • Költők nyomában, Városi Könyvtár, Vác
2000 • Történelmünk színes üvegablakokon, Városi Könyvtár, Vác.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1968 óta • szerepel hazai országos kiállításokon
1970 óta • szerepel külföldön rendezett nemzetközi fotószalonokon.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
• Bibliothèque Nationale, Párizs
• Déri Múzeum, Debrecen
• Deutsches Filmmuseum, Frankfurt (D)
• Museum für Photographic, Braunschweig (D)
• Finland Fotografiska Museum, Helsinki (FIN)
• Internationales Esperantó Museum, Bécs (A)
• Internationales Zeitungs Museum, Aachen (D)
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Közlekedési Múzeum, Budapest
• Ludwig Museum, Köln (D)
• Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
• Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
• Maison Européenne de la Photographie, Párizs (F)
• Museum Niépce, Chalon-sur-Saône (F)
• Museum Français de la Photographie, Bièvres (F)
• National Museum of Photography, Bradford (GB)
• Museum de la Photographie, Charleroi (B)
• Postamúzeum Fotótára
• Tragor Ignác Múzeum, Vác
• Yokohama Museum of Art (JP).
A cikk lejjebb folytatódik.