A Tanácsköztársaság idején a Hadügyi Népbiztosság adminisztrációjában dolgozott, ezért el kellett hagynia az országot. Végső emigrációs lakhelye Párizs lett. A csehszlovákiai fiatal magyar értelmiségiek mozgalma, a Sarló vezetőinek felkérése nyomán Szlovenszkóban és Ruszinszkóban (Kárpátalján) készített szociofotókat, amelyeket a Sarló 1931. évi kongresszusa alkalmából mutattak be. A kiállításnak erőteljes társadalmi hatása volt, nagy sajtóvisszhangot keltett. Szociofotóit a 30-as évek elején közreadta Fábry Zoltán lapja, a szlovenszkói Az Út. Képei főként a riport műfaját képviselték, az akkor korszerű formanyelven szólaltak meg. Egyes felvételei a kivágásuk révén képeztek újdonságot. Fényképei megjelentek a Vu című párizsi képes hetilapban is. Festményeket is készített, ezek egy része a Magyar Nemzeti Galériába került. – Egyik férje Ney László magyar származású, Párizsban élő festő volt. (Albertini Béla)
1897. december 7-én született Isaszegen. A Tanácsköztársaság idején Böhm Vilmos hadügyi népbiztos titkárságán dolgozott. 1920-ban Csehországba menekült, férjhez ment Franto cseh festőhöz. Rövid idő után elváltak, majd Franciaországba költözött. Második férje Ney László festő lett. Ettől kezdve Rosie Ney néven dolgozott, amely nevet néha Rey-ként is használta. Dolgozott a Vu magazinnak Roth Lászlóval közösen. Fényképezte a magyar emigráció tagjait, jó kapcsoltban volt Illyés Gyulával, Németh Andorral, Gara Lászlóval. 1931-ben kapcsolatba került a Sarló-mozgalommal, megbízásukból Szlovenszkóban és a Kárpátalján dokumentálta a társadalmi állapotokat. Harmadik férje Sylvio Silka hangmérnök, elkísérte fotós-körútjára a szlovák, rutén, magyar falvakba. 1931. szept. 8-án Pozsonyban nyílt kiállítás szociofelvételeiből. A fényképezés mellett filmezéssel is kísérletezett. 1933–1934-ben a Szovjetunióba utazott, majd Franciaországban belépett a kommunista pártba. A 30-as évek végén felhagyott a hivatásszerű fényképezéssel, festeni tanult, többek között Fernand Léger mellett. Tagja volt a Salon des Réalités Nouvelles-nek. 1972-ben halt meg Párizsban. (E. Csorba Csilla)
Irodalom
Dobossy László: Rosie Ney, Gépirat, Sarló Gyűjtemény, Déri Múzeum, Debrecen;
[BALOGH E.]: Szociofotó kiállítás, Pozsony, 1931. szeptember-október (ismertető kat.), Pozsony, Sarló, 1931
Beszámoló a Sarló néprajzi és szociofotó-kiállításáról, A Reggel, 1931. szeptember 30.
SZALATNAI R.: Szlovenszkó, ilyen vagy! Beszámoló a Sarló szociofotó-kiállításáról, A Reggel, 1931. október 4.
PEÉRY R.: Magunkra döbbenünk. Beszámoló a Sarló pozsonyi fényképkiállításáról, Az Út, 1931/8-9.
R[YBAK]: J.: Výstava "Socio-foto" v Bratislave, DAV, Bratislava, 1931/12.
BROGYÁNYI K.: A fotográfia útja (Der Weg der Fotografie) III., Forum, Pozsony, 1932
ROTH L.: Az új fotografia, Temesvár, 1933
ALBERTINI B.: Beszélgetés Irena Blühovával, Fotóművészet, 1984/1.
ALBERTINI B.: Levél-interjú Balogh Edgárral, Fotóművészet, 1985/1.
ALBERTINI B.: A Sarló szociofotós vonulata, Pozsony, 1993
ALBERTINI B.: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig, Budapest, 1997
KINCSES K.: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt, Budapest-Milánó, 1998.
E. CSORBA CSILLA: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1931 • Szociofotó, Pálffy-palota, Pozsony.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1989 • A magyar szociofotó tegnap és ma, Kiscelli Múzeum, Budapest
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Debrecen
Kisebbségi Dokumentációs Gyűjtemény, Debrecen
Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.