Gilbert az ausztriai Wolkenstein School of Artban és a Hallein School of Artban, majd a müncheni Akademie der Kunston tanul. George a devoni Dartington Adult Education Centre, a Dartington Hall Collage of Art, valamint az Oxford School of Art hallgatója. 1967-ben, a londoni St. Martin School of Art diákjaiként ismerkednek meg egymással, s 1968-tól együtt élnek és dolgoznak Londonban. A város munkások lakta negyedébe, a Spitalfieldsbe költöznek, s a művészet elitista felfogása ellen lázadnak. Házuknak az Art for All [Művészet mindenkinek] nevet adják, magukat pedig „élő szobroknak” nyilvánítják. Korai alkotásaik a performance körébe tartoznak, a művészpáros azonban hamarosan a videó, a fotó és a rajz felé fordul. Már 1969-ben tárlatuk nyílik az amszterdami Stedelijk Museumban, 1972-73-ban pedig gyakran állítanak ki olyan neves helyeken, mint a londoni Anthony d’Offay Gallery, a New York-i Sonnabend Gallery vagy a düsseldorfi Konrad Fischer Galerie. Fekete-fehér fotóösszeállításaikkal először 1971-ben jelentkeznek, majd ezek a 70-es évek végére hálószerű fotókombinációkká fejlődnek. A páros meghívást kap az 1972-es, az 1977-es és az 1982-es kasseli documentára. 1980-ban, pályafutásuk derekán, az eindhoveni Stedelijk Van Abbemuseum retrospektív kiállítást rendez műveikből, mely eljut a düsseldorfi és a berni Kunsthalléba, a párizsi Centre Georges Pompidouba, valamint a londoni Whitechapel Art Gallerybe is. A 80-as évek elején fotóik élénk színekkel gazdagodnak, ami könnyed, stilizált, karikaturisztikus megjelenést kölcsönöz nekik. Alkotásaik középpontjában ebben az időszakban a városi élet, ill. a modern társadalomhoz kapcsolódó remények és félelmek állnak. 1986-ban Turner-díjat kapnak, 1987-ben pedig a londoni Hayward Galleryben nyílik jelentős tárlatuk. 1989-ben, az Anthony d’Offay Galleryben egy AIDS-betegeket segítő szervezet javára mutatják be 25 nagyméretű művüket a betegségről és pusztulásról. A következő évben létrehozzák a The Cosmological Pictures [Kozmológiai képek] c. kiállítást, mely 1991-93 között Európa tíz múzeumában is látható. Műveik 1990-ben Moszkvában is megtekinthetők. Legnagyobb alkotásukat, a New Democratic Picturest [Új demokratikus képek] 1992-ben mutatják be a dániai Århus Kunstmuseumban. 1993-ban önálló tárlatuk nyílik a pekingi National Art Galleryben és a sanghaji Art Museumban. 1994-ben a luganói (Svájc) Museo d’Arte Modernában állítanak ki. Londonban élnek.
A cikk lejjebb folytatódik.