1920: Párizsba települt. 1921-1923: Jauselly építész irodájában dolgozott Párizsban. 1923-1931: az École des Beaux-Arts-on tanul építészetet, 1924-ben Auguste Perret tanítványa. 1927-1929: városépítészeti tanulmányokat folytatott az École d’Urbanisme-ben, a Sorbonne-on. 1924-1929: társas viszonyban dolgozott Szivessy Andrással (André Sive). 1929: önállóan kezdett dolgozni. 1933: a francia delegátus tagjaként részt vett a CIAM athéni konferenciáján. 1934: áttelepült Londonba, ahol csatlakozott a MARS csoporthoz. 1939: az Association of Architects Surveyors and Technical Assistants szakmai szövetség tiszteletbeli tagja. 1946: Pierre Vagóval kezdeményezték az UIA (Union Internationale des Architects) létrehozását, amelynek első szervező titkára lett. Az 1950-es évektől a RIBA (Royal Institute of British Architects) aktív tagja. 1971: a Royal Academy of Arts rendes tagjává választották. ~ Szivessy Andrással Párizsban nagyrészt bútor-, berendezés- és üzletterveket készített. A harmincas évek elején tervezett önálló munkái Auguste Perret és Le Corbusier hatását mutatják. Korai angol munkái eleinte kisléptékűek, de megbízásai változatosak voltak: lakóháztervek, lakásbelsők, üzletportálok és -belsők, kiállítási pavilonok, óvodák, gyermekjátékok és bútorok tervei kerülnek ki keze alól. A háború alatt megbízás híján elsősorban elméleti kérdésekkel és az újjáépítés problémáival foglalkozott. Ezek összegzése egy cikksorozat az Architectural Review-ban (1941-42), valamint a London általános rendezési tervéről E. J. Carterrel közösen szerkesztett könyve (1945). Az 50-es évek elejétől egyre erőteljesebben fogalmazódott meg saját építészeti nyelve, amelyet következetes konstruktivizmus jellemez. Ekkoriban készült iskolaépületeinél előre gyártott vasbeton elemeket, nyerstégla kitöltőfalakat és nagy üvegfelületeket használt, irodaépületeinek jellegzetes motívuma a homlokzat plasztikáját gazdagító zárterkély-doboz. Pályája még feljebb ívelt az 50-es évek második felében, és sorra kapta a nagy megbízásokat, amelyek Anglia legjelentősebb építészei közé emelték. Ugyanakkor Magyarországgal sem szakadt meg a kapcsolata: a 60-as években számos fiatal magyar építésznek nyílt lehetősége arra, hogy ~ irodájában dolgozva szerezzen tapasztalatokat. Angliai sikereit feltehetően rendkívül racionális és tudományos alaposságú tervezési módszere magyarázza. Kisebb léptékű épületeit a holland és skandináv építészettel is rokon, de a hagyományos angol építészetben is alkalmazott anyaghasználat jellemzi. Tudományos elmélyültségét és sokoldalúságát bizonyítja, hogy foglalkozott egy, a lakástervezést megkönnyítő 84 cm-es raszter- és modulrendszer kidolgozásával, és szerkesztett egy fénymérő berendezést, amely a Föld forgását utánozva megfelelő beállításokkal megállapítja az egyes épületek helyiségeire vonatkoztatott fénybeesési szöget. Utolsó éveiben felhagyott a tervezéssel, és akadémikusként főleg előadásokat tartott.
Irodalom
KOMOR J.: ~ és A. G. Szivessy munkái, Tér és Forma, 1930
READ, H.: ~, Architectural Design különszáma, 1963/1.
MAJOR M.: ~, Budapest, 1973
DUNETT, J.-STAMP, G.: ~, London, 1983
HOFER M.: ~ 1902-1987, Magyar Építőművészet, 1988/3.
BENTON, C.: A different world. Emigre architects in Britain 1928-1958, London, 1995 (kat.)
ELWALL, L.: ~ (RIBA Drawnings Monographs), London, 1996.
Film
Egy magyar Londonban (OSSKÓ JUDIT portéfilmje, MTV, 1984).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1982 • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok (kat.)
1995 • A different world. Emigre architects in Britain 1928-1958, RIBA, Heinz Gallery, London (kat.).