Bővebb életrajz
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult festeni Rippl Rónai József irányítása mellett – miközben egy ideig Berlinben is élt –, de nem festőként, hanem karikaturistaként kezdett dolgozni. 1926-tól több újság is (Színházi Élet, Pesti Hírlap, Tükör) rendszeresen közölte karikatúrarajzait, emellett plakátok és színházi díszletek tervezésével foglalkozott. 1938-ban a Fészek Klubban látható volt ugyan egy festményeiből rendezett kiállítás, de valójában csak a második világháború befejezése után kezdett komolyan festészettel foglalkozni.
1939-ben elhagyta Magyarországot, és Franciaországban telepedett le. Eleinte Dél Franciaországban, Marseille-ben és Cassis-ban élt, majd a háború alatt Grenoble-ban, ahol a magyar menekültekből álló ellenállócsoport vezetője lett. 1946-ban a Párizs környéki Saint-Germain-en-Laye-be költözött (rue Franklin 11, majd rue Jeanne d’Arc 5), és haláláig ott élt. Jó barátságba került többek között Szenes Árpáddal, Hajdú Istvánnal és Pán Imrével. A Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesülete Képzőmű- vész csoportjának elnökeként egyik szervezője volt az 1948-ban Budapesten, a Nemzeti Szalon keretében rendezett, francia és spanyol köztársasági művészeket bemutató kiállításnak, amellyel e könyv bevezetője részletesebben is foglalkozik. Gömöri háború utáni első egyéni tárlatát 1947-ben a Galerie Breteau-ban mutatta be, ahol azután 1949-ben újra kiállított. 1947-ben ő is részt vett azon a magyar művészek munkáit kiállító tárlaton, amelyet Jean Cassou rendezett a Galerie de Bussyben. Az igazi nagy sikert
az a kiállítás hozta meg számára, amelyre 1953-ban a Drouant-David Galériában került sor.
A francia állam ekkor két festményét is megvásárolta, melyek közül az egyik, az 1952 ben készült La Jeune Mariée (Fiatal menyasszony) jelenleg a roueni Musée des Beaux-Arts gyűjteményében található. Franciaországon kívül kiállított Montrealban, New Yorkban is, míg a Magyar Nemzeti Galériában tiszteletére rendezett budapesti kiállításra csak halála után több évvel, 1980-ban került sor. Figuratív festő volt, akinek kiváló rajztudása festményein is megjelent. Színgazdag képeinek visszatérő témái a különféle környezetbe helyezett női aktok, valamint a lovak. Ez utóbbinak egyik jellemző példája a saint-germain-en-laye-i Városi Múzeumban található, 1954-ben készült festménye, a Le cheval blessé et trois chevaux (A sebesült ló és három ló).
