A két világháború közötti magyar művészet meghatározó jelentőségű, ugyanakkor laza csoportosulása. A húszas évek közepén előbb a Centrál, majd később a Gresham kávéházban összegyűlt baráti társaság, ez utóbbi helyről kapta a nevét. Négy legfontosabb képviselője, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Berény Róbert és Szőnyi István munkásságának közös vonása az avantgárd indulás, a kiábrándulás, majd a visszatérés a posztimpresszionizmus eszköztelenebb, a látvány szerepét jobban tiszteletben tartó művészetéhez; 1945 után tudatosan igyekeztek a nálunk modernebb próbálkozásokat háttérbe szorítani. Intellektuális beállítottságukból adódóan készséggel vállalták a szellemi arisztokrácia attitűdjét, az elefántcsonttornyot. A társaság többi tagját is a húszas években bekövetkezett művészi válság és az ebből kilábalni akarás kapcsolta össze. Művészeken (Berény Róbert, Szőnyi István, Pátzay Pál, Bernáth Aurél, Egry József, Szobotka Imre, Vass Elemér) kívül művészettörténész és kritikus (Genthon István, Oltványi-Ártinger Imre) tartozott a társasághoz, amely nem alakított ki egységes stílust. Bernáth Aurél a látvány szerepének visszaállítására törekedett; ennek példája Festőnő (1931, Magyar Nemzeti Galéria) című képe. A szobrász Pátzay Pál egyfajta klasszicista eszményt követett (Huszáremlékmű, 1939, Székesfehérvár). Berény Róbert hosszabb kihagyás után megfestett kitűnő vászna, a Csellózó nő (1928, Magyar Nemzeti Galéria) a posztimpresszionista látványfestészetet idézi. Szőnyi István visszahúzódva Zebegénybe időtlenséget, meditatív nyugalmat sugárzó vásznakat festett. A harmincas évektől a ~ meghatározó szerepet játszott Szinyei Társaságban, s nézeteit a Magyar Művészet folyóiratban, ill. az Ars Hungarica könyvsorozatban juttathatta kifejezésre.
Bernáth A.: A Múzsa Udvarában, Budapest, 1967 • Ferenczy B.: Írás és Kép, Budapest, 1961 • Magyar Művészet 1919–1945 (szerk.: Kontha S.), Budapest, 1985 • Oltványi I.: Művészeti krónika, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1991 • Pátzay P.: Alkotás és szemlélet, Budapest, 1967 • Andrási G.–Pataki G.–Szücs Gy.–Zwickl A.: Magyar képzőművészet a 20. században, Budapest, 1999, 87–96. • Gábor E.–Prakfalvi E.–Sisa J.–Szabó J.: Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Budapest, 2002.
A cikk lejjebb folytatódik.