1951-1957: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő tanszak, mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Bencze László. 1958-tól tervez falikárpitot. 1975: Munkácsy-díj; 1978: érdemes művész; 1987: kiváló művész; 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje. Művészi irányválasztását, a gobelin iránti érdeklődését döntően meghatározta a párizsi Cluny Múzeum Hölgy egyszarvúval kárpitsorozata. Korai munkáit (Szüret, 1959; Péter és a farkas, 1959; Emberpár, 1965; Ádám és Éva, 1965) mesebeli hangulat jellemzi, a motívumok részletező megjelenítése, a kompozíció és a bordűr szerves kapcsolata. A kárpitok narratív jellege, csoportfűzése, a motívumok egymás mellé rendelése a középkori, elsősorban gótikus művészet iránti figyelme erősségét jelzik. A 60-as évek közepén az örök emberi problémák, a hivatás vállalásának, az egyén és a közösség kapcsolatának kérdései egyre erősebben foglalkoztatták. Mitológiai, ótestamentumi történeteket, a középkori szentek életéből vett jeleneteket ábrázol kárpitjain (Ikarusz, 1975; Jónás, 1966; Szent Ferenc, 1968; Szent Balázs, 1970), művei más részét a kultúr-, művészettörténeti utalások, a költészettel kialakított szoros kapcsolat jellemzi (Székesegyház alaprajza, 1972; Piero della Francesca emlékére, 1971; József Attila emlékére, 1972; Peninsula, 1972; Labirintus, 1975). A 70-es évek elején kárpitjain a felületet befutó, finoman kidolgozott dekoratív kompozíciót egyszerűsödő formavilág, visszafogottabb színvilág, erőteljesebb, drámaibb megfogalmazás váltja fel (Kések, 1968; Vakok, 1970; Bizánc, 1970). A vörös és kék együttesére, a karton fekete-fehér szövésére épül az 1973-as Serietapisserie-sorozat, a rusztikus hatások iránti érdeklődését jelzi az 1970-es Len, kender című falikép, kísérletezik az applikációk, hímzések lehetőségeivel, a textilművészet térbeli lehetőségeivel (Zokni, 1972). A falkárpithoz való visszatérése után a 70-es évek második felétől egyre jobban foglalkoztatják a kárpitszövés anyagában és színeiben rejlő lehetőségek. Motívumvilágát minimálisra egyszerűsíti, a geometriai formák és a hullámzó, plasztikusan kialakított ritmikus alakzatok együttesével fogalmazza meg a tér különböző minőségeit (Kilátás északra, 1976; Kilátás délre, 1977). Az 1978-as Szem szakít a hagyományos, szövőszék adta téglalap formával, a négyrészes Text-ile (1980) és a Lelet (1981-1983) írásképek felületet kitöltő hatására épül. A 80-as évek elején az Átrium Hyatt Szálló számára készült Széchenyi – Folyamszabályozás című alkotása egyrészt visszanyúlást jelent korai kárpitjai természetfelfogásához, másrészt a geometrikus és az organikus formák együttesével összekötő láncszemet képez a 70-es évek második felének művei és az 1984-es összegző jellegű, kárpitot és térplasztikát egyetlen nagyméretű műegyüttessé ötvöző Rendszer című 1984-es munkához, a 80-as évek második felének rendszerkísérleteihez.
Irodalom
JUHÁSZ F.: ~ faliszőnyeg kiállítása (kat., bev. tan., Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest, 1969)
PERNECZKY G.: Két kiállítás, Élet és Irodalom, 1969. február 22.
LOSONCZI M.: Krónika - ~ kiállítása, Művészet, 1969/4.
JUHÁSZ F.: ~, Új Írás, 1971. január
RÁKOS S.: Összetett egyszerűség, Élet és Irodalom, 1973. február 3.
JUHÁSZ F.: ~ (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1978)
VADAS J.: Gobelinek idézőjelben, Élet és Irodalom, 1978. január 14.
ZS. F.: ~ erneuert die Gobelin-Kunst, Budapester Rundschau, 1978. január 20.
PÁLOSI J.: ~ról, Tiszatáj, 1983. január
HORVÁTH GY.: ~ kiállítása (kat., bev. tan., Vigadó Galéria, Budapest, 1983)
~ életmű albuma, 1998.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1969 • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest (kat.) • Galerie Daniel Keel, Zürich
1970 • Holdsworth Gallery, Sydney • Moravská G., Brünn
1972 • Savaria Múzeum, Szombathely
1973 • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest • G. „F 15”, Moss (NOR)
1976 • Galerie Objet, Winterthur (CH)
1977 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged
1978 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1979 • Galerie Sin’ Paora, Párizs
1980 • Palais des Arts et de la Culture, Brest (FR)
1983 • Vigadó Galéria, Budapest
1985 • Kaposvári Galéria, Kaposvár • Galerie Saager, Zürich
1991 • Madách Imre Művelődési Központ, Vác
1994 • Kempinsky Galéria, Budapest
1997 • W-Deco Bútor Stúdió, Budapest
1998 • Iparművészeti Múzeum, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence
1969 • 4. Nemzetközi Falikárpit Biennálé, Lausanne • Mobilier National, Párizs
1974 • Kortárs Magyar Falikárpitok, Múzeum Arquelogico, Madrid
1976 • Magyar Művészek Falikárpitjai, Vigo Sternberg Gallery, London
1977-1978 • Magyar Textilművészet, Koppenhága, Helsinki • Nordjyllands Kunstmuseum, Ålborg (DK)
1980 • 6. Fal- és Tértextil Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely
1981 • Objektek, szituációk és ellenpontok lágy anyagokkal, Műcsarnok, Budapest • 10. Nemzetközi Textil Biennálé, Lausanne
1985 • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest
1987 • 1. Nemzetközi textilvásár és verseny, Kyoto
1988 • Eleven textil, Műcsarnok, Budapest
1989 • 2. Nemzetközi textilvásár és verseny, Kyoto
1993 • 2. Nemzetközi Triennálé, Tournai (B).
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Iparművészeti Múzeum, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.