1925-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Csók István, Réti István, Vaszary János. 1960: Munkácsy-díj. 1927-től állított ki. Egyénileg 1929-ben mutatkozott be először. Az új művészeti áramlatokkal Berlinben ismerkedett meg 1931-ben. Hazatérése után az illegális kommunista párt tagjaként röpcédulákat rajzolt, a Vörös Villamos, Vörös Tungsram, Ellenzéki munkás című illegális lapokat illusztrálta, ezért, illetve a Szabadság és Nép című kiállításon való részvételéért két alkalommal börtönbe került. Az 1934-ben létrejött Szocialista Képzőművészek Csoportja alapító tagja volt, majd a Független Színpad tagjaként dolgozott. Festményeit, grafikáit expresszív hang, az aktualitásokkal való természetes azonosulás szándéka jellemezte. Antifasiszta szellemiségű Német maszlag, török áfium című linóleummetszet sorozata. 1944-ben Szegeden ő alapította, szervezte meg a kommunista Szikra Kiadót, 1945-től egy éven át a kommunista párt központjában a kulturális alosztályt vezette. A sokszorosított grafika, különösen a linómetszés foglalkoztatta 1945 után is. Ezekben az években jelentős illusztrátori munkásságot fejtett ki, kezdetben Csokonai- és Petőfi-, majd modern műveket (Steinbeck, Déry Tibor) illusztrált. Az 1956-os forradalom eseményeire reagált Menetelők és kitántorgók című grafikai sorozatában. Az 50-es években gyakran mutatott be tájrészleteket ábrázoló festményeket, grafikákat, ezeket elsősorban a szolnoki művésztelepen 1953-1957 között szerzett élményei inspirálták. Tervezett díszletet (Szerb Antal: Az ész bajjal jár, Nemzeti Színház, 1947; Csehov: Cseresznyéskert, Madách Színház, 1948; Molière: Zsugori, Madách Színház, 1948), öt éven keresztül a Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervezési szakának vezető tanára volt, majd ugyanott egy évig alakrajzot tanított. Szakírói tevékenységet is kifejtett, 1945-1948 között a Szabad Nép kritikusa volt.
Irodalom
POGÁNY Ö. G.: ~ művészetéről, Irodalmi Szemle, 1947/6.
GÁL GY. S.: A valóság festője, Jövendő, 1947. május 29.
KONTHA S.: A Szocialista Képzőművészek Csoportja jubileumi kiállítása, Társ. Szemle, 1964. július
OELMACHER A.: A szocialista képzőművészet nyomában, Budapest, 1975
ARADI N.: Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben, Budapest, 1976.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1929 • Mentor Könyvesbolt [Simon Blankával]
1931 • Kovács Szalon [Nikolits Velizárral]
1947 • Képzőművészek Szabad Szakszervezete
1960 • Ernst Múzeum, Budapest [Farkas Aladárral]
1962 • Emlékkiállítás, Damjanich János Múzeum, Szolnok
1975 • Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
1978 • Emlékkiállítás, Forradalmi Múzeum, Szombathely
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1948 • Száz magyar művész, Fővárosi Képtár, Budapest • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Képtár, Budapest
1950-1955 • Magyar Képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • Magyar Forradalmi Művészet, Műcsarnok, Budapest
1959 • Magyar rajz és akvarell, a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1960 • Harcos Művészet, Ernst Múzeum, Budapest
1965 • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1969 • Derkovits és a Szocialista Képzőművészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1975 • Szocialista Képzőművészek Csoportja kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Tíz ország antifasiszta művészei, Manyézs, Moszkva
1976 • Harminc Győzelmes Év, Budapesti Nemzetközi Vásár
1977 • Újrealisták 1936-1977, Szombathelyi Képtár, Szombathely
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
