Hösz János egri szobrász fia. Az egri Líceum mennyezetfreskóján az osztrák Maulbertsch segédeként dolgozott, majd 1791-től 1794-ig a bécsi képzőművészeti akadémia történeti festészeti osztályán Hubert Maurernél tanult. A Bécsben letelepedő festő a Császári Mérnökkari Akadémia szabadkézi rajz professzoraként néhány magyart is tanított. 1799-ben elkészítette a bécsi Stiftskirche főoltárát, s több oltárképet festett hazai megrendelésre is (Nepomuki Szent János, 1808, egri főszékesegyházi sekrestye; Mária mennybemenetele, 1815, egri papi szeminárium; Szent Anna-templom főoltára, 1822, Esztergom). 1819-ben elkészítette a nagycenki Széchenyi-síremlék oltárát, 1829–30-ban pedig a salzburgi Schloss Mirabell kápolnájának főoltárát és a bécsi Mária mennybemenetele-templom Nepomuki Szent János oltárképét. Az esztergomi székesegyház főoltára számára festett Vajk megkeresztelése című nagyméretű kompozíciója (1822) végül nem került tervezett helyére. Mitológiai tárgyú képek (Priamus elkéri Achilleustól Hektor holttestét) és allegorikus ábrázolások (Patrona Hungariae) mellett arcképeket (Károlyi József gróf; Fusz János zeneszerző) is festett. 1820-ban tervezetet nyújtott be József nádornak egy Pesten felállítandó képzőművészeti akadémiáról.
Prokopp Gy.: Adatok Hesz János Mihály (1768–1833?) festészetéhez, Művészettörténeti Értesítő, 1981. 200–205. • Jávor A.: A klasszicista oltárkép Hesz János Mihály életművében, Ars Hungarica, 1981/2. 219–223. • Jávor A.: Hesz János Mihály (1768–1836) művészi hagyatéka, Művészettörténeti Értesítő, 1991/3–4. 214–220.
A cikk lejjebb folytatódik.