Hild József

Tanulmányait a kegyesrendiek budapesti gimnáziumában végezte, ezt követően a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. Ekkortájt (1811 körül) Charles Moreau, osztrák építésznek, a kismartoni kastély tervezőjének irodájában dolgozott. A gyakorlati ismereteket apja, Hild János építkezésein sajátította el, akinek már 1809-ben szerepel hivatalosan vállalkozásaiban, s céhét halála (1811) után anyja, Hild Klára neve alatt és Pollack Mihály, valamint Hild Vince (a nagybátyja) kezeskedése mellett gyakorlatilag ő irányította. 1844-ben kapott mesterjogot. Irodájának már-már nagyüzemi jellege volt: 1828-ban száz legényt foglalkoztatott. Alkalmazta Maximilan Felix Paur müncheni építészt (1832–37), valamint testvérét, Károlyt. A korszak európai építészetéről ismereteit tanulmányútjain (Itália, 1816 és 1845 továbbá Németország), valamint szakkönyvekből gyűjtötte össze. Jelentős szerepet játszott Pest klasszicista képének kialakításában. Fontos városképi együtteseket, városszervező, téralakító épületeket tervezett, a Kirakodó (Roosevelt), a József (József nádor) és a Színház (Vörösmarty) terekre. Munkáin a klasszicizmus mellett a romantika és a historizmus stílusjegyei is megfigyelhetők (lipótvárosi Bazilika, 1851-es és 1864-es tervek; Hermina-kápolna, 1856; Papnevelde, 1860–65, Esztergom). Lakóépületei általában négyzetes alaprajzú telkeken állnak, amelyet mind a négy oldalról körülépítettek. A gyakran dongaboltozatos, oszlopokkal kísért, kazettás kapualjakhoz félhenger, ill. henger alakú lépcsőházak kapcsolódnak. Homlokzatainak jellegzetességei (az ablakokat csak ritkán keretezte, az ablakközök távolsága azonos, a földszinten gyakran félköríves nyílásokat alkalmazott, az emeleti szinteket sokszor oszloprend fogta össze) a Szépítő Bizottmány szabályzatához igazodnak. Tervezett lakóépületeket, palotákat (pl.: Károlyi–Trattner-ház, Petőfi Sándor utca–Városház utca, 1832), villákat (Hild-villa, Budakeszi út 38., 1844; Libasinszky-villa, Mátyás király út 14., 1846), kastélyokat (Teleki-kastély, Gyömrő, 1838–40; Kubinyi-kastély, Tápiószentmárton, 1832–37; Sándor-Metternich-kastély, Bajna, 1834), templomokat (Főszékesegyház, Eger, 1831–1837), középületeket és fürdőt is (Császár fürdő gyógyudvara, 1845).

Rados J.: Hild József, Pest nagy építőjének életműve, Budapest, 1958 • Zádor A. (szerk.): A klasszicizmus és romantika építészete Magyarországon, Budapest, 1981 • Nemes M.: A pesti Harmincadhivatal (Vámház) és a Gerbeaud építéstörténete, Ars Hungarica, 1984/1., 68–78 • Kemény M.: A kor stílustendenciáinak jelentkezése Hild és Ybl Bazilika tervein. In: Ybl Miklós építész 1814–1891 (kat.), Budapest, 1991. 77–88. • Zádor A.: Klasszicista Pest, Budapest, 1993 • Gábor E.: Budapesti villák, Budapest, 1997. 6., 9.