Sógora, Ungleich Fülöp hozta magával Budára, ahol 1713-ban polgárjogot kapott. 1712–13-ban Budán, a várbeli Szentháromság szoboremléken három címert és három domborművet készített. 1714-ben a budai városháza kápolnájába Szent Kereszt-oltárt tervezett (elpusztult). 1717-ben Budán Nepomuki Szent János-szobrot állított. 1718-ban Budán az újlaki plébániatemplom számára betlehemet és feltámadt Krisztus-szobrot faragott. 1722-ben állította Budán a Városháza előtti kútra Szent Ignác-szobrát (nem maradt fenn). 1723-ban Budán a Vízivárosba Immaculata-emléket készített, a pesti Belvárosi templom szentélyének külső falára Szent Flórián-szobrot, a kapura pedig Szentháromság-csoportot. 1725–28 között Budán a krisztinavárosi kápolna díszítésén dolgozott. 1729-ben a pesti Szervita térre Immaculata-emléket állított. 1736-ban a budai Szentháromság-szoborra megfaragta Szent Rozália-szobrát. 1736-ban a budai városi tanács megrendelésére Xavéri Szent Ferenc-oltárt készített (ismeretlen helyen). 1737-ben Kakáton Nepomuki Szent János-szobrot, 1741-ben Budán a trónörökös születése alkalmából állított emléket. 1746-ban az ő műhelyéből került ki az aradi Szentháromság-emlék.
Schoen A.: A budai Szent Anna-templom, Budapest, 1930 • Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon 1., Budapest, 1959.
