1956-1961: Budapesti Műszaki Egyetem; 1970-1972: Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskola, mesterei: id. Janáky István, Szendrői Jenő. 1977-től megszűnéséig az MTA vizuális kultúra kutató munkabizottságának tagja. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara tagja, 1974-1980 között a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskola tanulmányi bizottság tagja. 1990: Ybl-díj. Budapesten él. Festőnek készül, mégis a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára adja be jelentkezését. 1961-ben végzett, a MÁV Vasúttervező Vállalatnál helyezkedett el, majd 1962-től az IPARTERV építész tervezője lett (1985-től főmunkatárs). Ekkoriban Molnár Farkas építészete és a Bauhaus építészetszemlélete foglalkoztatta, különösen az az elv, amely szerint képzőművészeti alkotásokra az építészetnek nincs szüksége. Tervezői gyakorlatában – igaz, sokat finomodva – ez a szempont máig is érvényesül, ugyanakkor határozottan ellentmond a nagy hatású mester, id. Janáky István építészetről vallott felfogásának. Más téren viszont apja nyomdokain halad. 1965-ben közös tervet nyújtottak be a Nemzeti Színház tervezésére kiírt pályázatra, és apjához hasonlóan ő is sokat publikált, rajzolt. Tevékenységét az elmélyült gondolkodás és a minden téren (írás, rajzolás, tervezés) megmutakozó „érzékenység” jellemzi. Számára a rajz elsődleges: részben a megértést és megismerést szolgálja (utazásai során pl. fényképek helyett útirajzokat készít), részben a ház szépségét bizonyítja. Építészeti rajzain a táj és növényzet kiemelt szerepet kap – velük külön tanulmányrajzokban foglalkozik. Épületeihez gyakran használ természetes anyagokat, terméskövet és téglát. ~ két munkája szoros kapcsolatba hozható a képzőművészettel. 1974-ben Schaár Erzsébet: Utca című művének kiállítóházát tervezte Pécsre, 1998-ban pedig annak a 60 tonnás Időkerék-szerkezetnek a terveit készítette el, amelynek alapkövét 1999. december 31-én a Városligetben helyezték el. Különös sorsú, szélesebb körben is ismertté vált terve Lepkeháza (1990). A sevillai Expo magyar pavilonjának tervezésére kiírt pályázaton ez a terv ugyan első díjat nyert, Magyarországot azonban – egy megváltoztatott döntés hatására – mégsem ez az épület képviselte a kiállításon.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1981 • Fiatal Építészek Köre, Magyar Építőművészek Szövetsége székház, Budapest
1988 • Tölgyfa Galéria, Budapest • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1992, 1995, 1997 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1994 • Balassi Könyvesbolt, Budapest
1997 • Dorottya u.-i Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1971 • Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest
1980 • Józsefvárosi Galéria, Budapest
1981 • Zichy-kastély, Budapest
1982 • Gödöllői Galéria, Gödöllő
1983 • 2. Szófiai Építészeti Világbiennálé, Szófia
1986 • Collegium Hungaricum, Bécs • Építészműterem, Esztergom
1989 • Tölgyfa Galéria, Budapest
1994 • Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Várgaléria, Sárvár
1995 • Impala-ház, Szeged
1996 • Csontváry Galéria, Budapest
1998 • Magyar Építőművészek Szövetsége.